Ünnepélyes keretek között, Lázár János magyarországi építési és beruházási, valamint Cseke Attila romániai fejlesztési miniszter, szatmári és szabolcs-szatmár-beregi közméltóságok jelenlétében szentelték fel és adták át hivatalosan is az egyébként már működő Hám János Orvosi Központot. 

„Ha nem az Úr építi a házat, hiába fáradnak, akik építik azt. Csodálatos volt az indulás és Isten áldása volt a nővérek munkáján, aztán jött egy ronda rendszer.” — fogalmazott ünnepi gondolataiban nm. és ft .Schönberger Jenő megyéspüspök. Mint emlékeztetett, az épületet elődje, Hám János szatmári püspök építtette  az általa 1842-ben létrehozott, és a Páli Szent Vincéről elnevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Kongregációjának. Mivel a rend Szatmárnémetiben jött létre, ezért itt volt az anyaház és a rend irányítása is innen történt, és a működésük megkezdését követően a lánynevelő tevékenység mellett jelentős igény mutatkozott a betegek ápolására és a szegények gondozására is, így ezen a területen is tevékenykedtek  — mégpedig olyan jó eredményekkel, hogy a rend miatt Szatmár vált a leánynevelés, tanítónőképzés, betegápolás mércéjévé. A második világháborút követően a rendet feloszlatták, ekkor 190 nővér lakott a Zárda épületében, amelyben a kommunizmus évtizedei alatt aztán iskola, bentlakás, de sportklub is működött — a rendszerváltást követően közel százan vették fel ismét a rend ruháját, amikor még az Anyaház az állam tulajdonában volt. 2005-ben került vissza a rend tulajdonába a zárda épülete, birtokba vételére 2012-ben nyílt lehetőség, s ekkor a Szatmári Irgalmas Nővérek egyesülete megalapította a Boldog Scheffler János Rehabilitációs és Fejlesztő Központot, amelynek célja a rászorulók, gyermekek és felnőttek, mozgássérültek és egyéb szellemi vagy fizikai fogyatékossággal élők megsegítése, rehabilitálása és fejlesztése. 

Az épület másik szárnyában Schönberger Jenő szatmári püspök kezdeményezésére 2017-ben született meg egy egészségügyi intézmény létrehozásának az ötlete, amely hiánypótló szerepet tölt be a régió betegellátó rendszerében, és amellyel az épület teljes egészében visszakapja eredeti célját. „A Szűzanya palástját megint nagyra nyitotta, hogy a környéket és a rászorulókat tudja oltalma alá fogadni. Ez egy csoda!” – mondta Jenő püspök, köszönetet mondva a magyar és a román kormánynak, a nővéreknek, az önkormányzati intézményeknek, kivitelezőknek, és mindazoknak akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a csoda megvalósulhasson.
„Nem dicsekedni akarunk vele, hanem szolgálni — szolgálni úgy, ahogy elődeink megálmodták!” – hangsúlyozta ünnepi beszéde zárásaként.

„Adósságainkat előbb – utóbb törlesztjük.”

Lázár János magyarországi építési és beruházási miniszter köszöntőjében arra mutatott rá, hogy a magyar – magyar, illetve a magyar – román együttműködés bizonyíték arra: lehet rendkívüli sikereket elérni. Mint kifejtette, hódmezővásárhelyiként, a város egykori polgármesterként, majd parlamenti képviselőjeként különösen fontos számára a projekt, hiszen a magyarországi oldalon a Hódmezővásárhelyi Kórház új belgyógyászati és gyermekgyógyászati osztállyal bővül. „ Budapesten nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Románia hétköznapjaihoz kitűnő miniszterekkel járul hozzá a magyar közösség” – fogalmazott, a jelenlegi romániai kormány legmegbecsültebb miniszterének nevezve Cseke Attilát, és elismeréssel szólva a magyar közösség adta polgármesterekről, értve ez alatt természetesen Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti magyar kisebbségi polgármesterét. 

A miniszter kifejtette azt is, hogy Magyarország változóban van és a következő évtizedben az Alföldet fejlesztik, azt az Alföldet, amely valamikor az ország közepe volt, „egy békeszerződést” követően viszont határ menti perifériára szorult — viszont a határ menti települések együttműködése a fejlődés kulcsát jelenti, és olyan lokális centrumokra van szükség, mint például a Szatmárnémeti – Nyíregyháza. „Van potenciális gazdasági növekedési tartalék, ehhez viszont kiemelten fontos a polgárok összekapcsolása akár vasúton, akár autópályákon. Megkezdődött az M49-es autópálya építése a magyar oldalról, ami az M3-as autópályával jelent majd összeköttetést Szatmárnémeti számára. Legalább ennyire fontos Nagyvárad és Debrecen vasúti összeköttetése, amelynek szimbolikus jelentősége is van, az M44-es autópálya Békéscsaba irányából Arad felé is meg fog épülni — a jobb közlekedés nem az elvándorlás lehetősége, hanem a helyben maradás és a szükségszerű ingázás lehetőségének biztosítása” – hangsúlyozta.
Kimondottan Szatmárnémetire vonatkoztatva a magyar kormány terveit, a Pannónia Szállót és a Partiumi Futballakadémiát említette, s mint mondta „adósságainkat előbb – utóbb törlesztjük.”

Többszörös, és szimbolikus ünnepnap 

Nem csak többszörös ünnepnek, de szimbolikusnak is nevezte a napot Cseke Attila fejlesztési miniszter: a kommunisták által elkobzott épület a köz javát szolgálhatja ismét, az egyik legfontosabb területen, az egészségügyben. „Nem csak a lélek egészségére, hanem a testére is vigyáz az egyház, és öröm az is, hogy olyan területeken indítottak el szűrőprogramokat — onkológiai és kardiovaszkuláris —, amelyekre nagyon nagy szükség van. Gratulálok Schönberger Jenő püspök atyának, hogy az egyházi ingatlant olyan közérdek szolgálatába állította, amelyre nagy szükség volt. Örülünk, hogy segíthettünk (szerk. megj.: minisztériumi szinten, de nem csak), jó példa ez arra: lehet partnerségben a helyi érdeket előtérbe helyezni. ” – mondta.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Pataki Csaba tanácselnök is, kifejtve: egy újabb, sok éve egyeztetett álom valósult meg, amelyhez mindenki hozzátett egy követ s olyasmi épült, ami nem csak kő és beton, hanem annál sokkal több. Szatmár megye sajnos országosan listavezető mind az onkológiai, mind a szív- és érrendszeri megbetegedések terén, így a szűrőprogramoknak meghatványozottan kiemelt jelentőségük van a térségben. Ez utóbbit emelte ki Kereskényi Gábor is, polgármesterként nem rejtve véka alá afeletti örömét sem, hogy a belváros egy közel 200 éves épülete újult meg és régi szépségében tündököl.

A múltat és a jelent kapcsolta össze köszöntőjében Maria Ignacia Hrinova általános rendfőnöknő is: „Hogy mi köti össze Hám János majd' 200 évvel ezelőtti művét és a klinikát, amely ma a nevét viseli? Szakmai felelősségtudat, feltétlen bizalom Isten segítségében” – summázta, arra biztatva: soha ne tévesszük szem elől a jót és ne felejtsünk el hálásnak lenni.

Szabó Kinga Mária 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!