A koronavírus-járvány megfékezését célzó intézkedései között az országos járványügyi operatív törzs (CNSU) október 5-i határozatával döntött úgy, hogy az egyházi ünnepségeken nem vehetnek részt más településekről érkező hívek. Ezzel főleg a két nagy októberi ünnepség - a Szent Paraschiva (Szent Piroska) tiszteletére rendezett jászvásári (Iasi), és a Szaloniki Szent Demeter ókeresztény vértanú tiszteletére rendezett bukaresti zarándoklat - járványügyi kockázatát próbálták korlátozni, de az intézkedést Dániel pátriárka aránytalan diszkriminációnak, a vallásszabadság megsértésének minősítette.

Hétfőn az ország védőszentjeként tisztelt Szent András napját ünneplik Romániában, amelyet 2012-ben nyilvánított hivatalos munkaszüneti nappá a bukaresti parlament. Ezen a napon zarándokok ezrei szokták felkeresni a Konstanca (Constanta) megyei Ion Corvin község határában azt a kolostort, amelyet "Szent András barlangja", az apostol állítólagos szálláshelye mellett építettek.

A CNSU határozata értelmében idén csak a község lakói vehettek volna részt, de Teodosie tomisi érsek arra buzdította híveit, hogy ne engedelmeskedjenek a hatósági tiltásnak, és az egyházkerület papságát is Ion Corvinba rendelte. Az egyházi elöljáró bírósági úton is megpróbálta hatályon kívül helyeztetni a járványügyi rendeletet, de a konstancai törvényszék múlt héten elutasította keresetét.

A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint a szabadtéri szertartáson részt vevő papok - a járványügyi rendelkezéseket megsértve - nem viseltek védőmaszkot, és nem tartották be az előírásos távolságot. A kolostorhoz vezető utakon csendőrök igazoltatták az érkezőket: Silviu Cosa prefektus szerint a más településekről érkezők részvételét a szertartáson nem akadályozták meg, de várhatóan utólag meg fogják bírságolni őket. A megye kormánybiztosa szerint a zarándoklaton mintegy négyszázan vettek részt.

A román ortodoxok úgy tartják, hogy az apostolok szétválása után - az evangéliumot Kis-Ázsia és a Fekete-tenger térségében hirdető - András egy ideig Dobrudzsában élt egy barlangban, majd a Dunán átkelve folytatta evangelizációs küldetését. A dák-római folytonosságot hirdető, Romániában hivatalossá vált eredetelmélet szerint a románok a térséget az ókorban benépesítő dákok, valamint a provinciát több mint másfél évszázadig megszálló rómaiak leszármazottai, a román nép pedig a keresztény tanok elterjedésének időszakában alakult ki. A román történelemkönyvek szerint a román nép eleve "keresztényként született", és kétezer éve él a - Dunától északra fekvő - jelenlegi területén.

Jelenleg Konstanca megyében a legrosszabb a járványhelyzet: a romániai megyék közül itt a legmagasabb (7,49 ezrelék) az utóbbi két hétben diagnosztizált új fertőzéseknek a lakossághoz viszonyított aránya.

MTI

Fotó: InquamPhotos / Octav Ganea