Az eltelt bő százhúsz év, vagyis az 1900-2022 közötti időszak öt legmelegebb éve 2019, 2020, 2022, 2015 és 2007 volt, a 2012-2022 közötti időszak pedig 11 egymást követő év legmelegebbje, ami egyértelműen megerősíti, hogy a levegő hőmérséklete emelkedő tendenciát mutat Romániában.
A tavalyi év másfél Celsius-fokkal haladta meg a korábbi évtizedek átlagát, és a harmadik legmelegebb év volt Romániában. Ugyanakkor kilenc aszályos hónapunk volt az elmúlt mezőgazdasági évben, a csapadék a sokéves átlag felét is alig érte el.
Ezek az adatok is megerősítik, amit évek óta tapasztalunk, hogy az éghajlatváltozás valós fenyegetést jelent, éppen ezért kiemelt szerep jut az erdőknek, hiszen az erdők a legellenállóbbak a klímaváltozás hatásaival szemben, és jelentősen hozzájárulnak az éghajlat szabályozásához.

Az elmúlt húsz évben gyakoriak voltak a hőmérsékletrekordok

Az 1991-2020 közötti időszak, amelyet a Meteorológiai Világszervezet ajánlásai szerint a jelenlegi éghajlati referencia-időszaknak tekintünk, az előző, 1981-2010 közötti időszakhoz képest 0,5 Celsius-fokos növekedést mutat Romániában a levegő többéves átlaghőmérsékletében.
Évtizedes leosztásban a legnagyobb mértékben az elmúlt két évtizedben (2001-2010 és 2011-2020) emelkedett a levegő átlaghőmérséklete, és az elmúlt 20 évben gyakoriak voltak a napi, havi, évszakos és éves hőmérsékleti rekordok, amelyek mindegyike megdöntötte a korábbi rekordokat - teszi hozzá az elemzés.

Tavaly 9 hónapban volt pozitív havi hőmérséklet-eltérés, csökkenő sorrendben a legmagasabb február és december/+3,1 fok, majd november/+2,6 fok, augusztus/+2,0 fok, június/+1,8 fok, július/+1,7 fok, október/+1,6 fok, január/+1,3 fok és május/+0,4 fok. 2022 decembere 1961 óta a harmadik legmelegebb december volt.

Vörös hőségriadó már júniusban

2022 nyarán, június 30. és július 1. között adták ki a második legkorábbi vörös kódú hőségriadót Romániában az ország nyugati és északnyugati részén fekvő Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Beszterce-Naszód megyék alacsonyan fekvő területeire.
A legmagasabb hőmérsékleti érték 39,8°C volt, amelyet 2022. július 1-jén a Bihar megyei Székelyhídon mértek. Bukarestben a legmagasabb érték 36,2°C volt, amelyet 2022. június 30-án mértek a Bukarest-Filaret meteorológiai állomáson. Emellett 2022. július 30-án kiadták az első vörös kódot súlyos légköri instabilitás és erős szél miatt, amely az ország nyugati részén található négy megyében volt érvényes: Krassó-Szörény, Temes, Arad és Bihar megyében.

Masszív és hosszú ideig tartó aszály 

A 2021-2022-es mezőgazdasági évben, 2021. szeptember elseje és 2022. augusztus 31-e között, kilenc aszályos hónap volt, az átlagos csapadékmennyiség a havi klimatológiai normák 44-45%-a (2022 márciusában és júniusában) és 52-89%-a (2021. szeptember, október és november, 2022. január, február, május és július) között mozgott. A legalacsonyabb csapadékmennyiségek Moldvában, Dobrudzsában, Munténia nagy részén, a Bánságban, Körösvidéken és Közép-Erdélyben voltak.

A 2021-2022-es mezőgazdasági év szezonális csapadékmennyiségeinek eloszlása azt mutatja, hogy azok az őszi, tavaszi és nyári évszakokban a klimatológiai átlag alatt voltak, kivéve a 2021-2022-es telet, amikor 2021 decemberében a szokásosnál magasabb értékeket mértek — de ez nem tudta ellensúlyozni a 2021 őszén kezdődő és 2022 tavaszán és nyarán folytatódó aszályt - tájékoztattak a meteorológusok.
A 2022-es nyár volt a harmadik legmelegebb nyár 1961 óta a mai napig, a hőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt a sokévi átlaghoz képest. A magas hőmérséklet a csapadékhiányos időjárás mellett súlyosbította a talajszárazságot a mezőgazdasági szempontból fontos területeken.
Ugyanakkor a 2021-2022-es mezőgazdasági évben az aszály hosszú ideig tartott, hónapról hónapra fokozódott, és fokozatosan kiterjedt Románia valamennyi mezőgazdasági területére.

Rengeteg vörös jelzésű riasztás

2022-ben összesen 130 meteorológiai riasztást adtak ki, köztük öt vörös jelzésűt. A rövidtávú (nowcasting) figyelmeztetések száma összesen 2997 volt, ebből 95 volt vörös jelzésű.
A 2017-2022 közötti időszakra vonatkozó meteorológiai statisztikák azt mutatják, hogy intenzitásukban, gyakoriságukban és formájukban is nőnek a társadalmi-gazdasági tevékenységekre kiható veszélyes meteorológiai jelenségek.

Erdősítési támogatás 

A környezetvédelmi minisztérium a helyreállítási alapból 1,173 milliárd eurót különített el azok támogatására, akik erdősítik területeiket, valamint a biológiai sokféleség védelmének támogatására.
A tavaly ősszel elfogadott Országos Erdőstratégiával összhangban jelenleg is zajlik a legnagyobb erdősítési program, és továbbra is várják azoknak a földtulajdonosoknak a pályázatait, akik beerdősítenék területüket — a program keretében nem csak a telepítés költségeit térítik meg, hanem húsz éven keresztül hektáronként évi 456 eurós támogatással is ösztönözik azt, hogy minél több területet erdősítsenek az országban.

Hírszerkesztő