A Hermann Musik Egyesület 2015-ben alakult, elsőként a Zenetábort rendezve meg a 9–24 év közötti fiatalok számára, zenetanulás céljából. Egy egyedi és egyedülálló kezdeményezés ez, amelynek a mai napig van létjogosultsága, hiszen idén is két tábort szerveznek, s mindkét tábor telt házas — kezdte részletezni az egyesület munkáját Hermann Szabolcs. Ezenkívül voltak még más projektek is, amelyek a fiatalok zenei oktatását támogatták, mint például a Csomaközi Zenés Vasárnapok, amelyek a fiataloknak biztosították a koncertre járás lehetőségét, voltak opera- és operettestek, valamint megalakult a Szatmári Gyermekkar a Hermann Musik Egyesület, Nevezi-Dobosi Csilla tanárnő és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium együttműködésében. Ám 2022-ben egy új projektbe kezdett a Hermann Musik Egyesület, ami nem más, mint a Zenélő Ifjúság projekt, amely 2024 nyaráig fog tartani.

Opera az iskolában

A Zenélő Ifjúság kezdeményezője a Hermann Musik Egyesület, NK – Nemzeti Kulturális Alap támogatottságú projekt. Ez a kezdeményezés több, az ifjúságnak célzott bemutatót foglal magában. „Nem csak helyi érdekeltségű projekt, hiszen az első körben elindított orgonabemutatóval már jártunk Nagykárolyban és környékén, Tasnádon, jelenleg Szatmárnémetiben zajlik, a továbbiakban pedig el fog jutni Nagybányára, Nagyváradra, Temesvárra, Aradra, Marosvásárhelyre, sőt, még Zilahra is. Ezenkívül pedig további zenei programok lesznek, hangszerbemutató koncertek. Ezzel a programmal iskoláról iskolára fogunk járni, hogy bemutassuk az ifjúságnak a hangszereket” — részletezte a projekt kapcsán Hermann Szabolcs, a projekt kezdeményezője. Ám itt nem ér véget a zene népszerűsítése, ugyanis mint a szervező elmondta, ha lezárul a hangszerek királynőjének bemutatása, következhet az Opera az iskolában elnevezésű második rész: „Ebben a részben az irodalomórákat egyeztetjük a zenével, pl. a Bánk Bánt, a Rómeó és Júliát célozzuk meg, vagy a Csárdáskirálynőt, hogy láthassuk, az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt milyen is volt az élet. Ilyen remekműveket emelünk ki az irodalomból, és próbáljuk összekapcsolni őket a zenével, a magyarórákon tanultakkal. Egyébként ebből az alkalomból csatlakozni fognak és ide fognak látogatni a budapesti operetténekesek, illetve jómagam zongorán fogok közreműködni — osztotta meg szerkesztőségünkkel Hermann.

Mint elmondta, az ilyen és ehhez hasonló projektek célja — természetesen a zenei nevelés mellett —, hogy a zenészek ne csak a koncerttermekben várják a közönséget és az ifjúságot, és kötelességtudatból lássák el feladataikat. „Úgy gondolom, mára már egyértelmű: hogyha erre az irányvonalra nem fektetünk nagyobb hangsúlyt, néhány évtizeden belül üresek lesznek a koncerttermek, főleg az operai részlegen, hiszen egy opera-előadásra nem lehet csak úgy beülni, igényel egy alapszintű utánaolvasást, hogy a közönség megérthesse a színpadi mozzanatokat” — emelte ki Hermann. A projekt nem a bársonyszékekből szeretné megszólítani a fiatalokat, hanem „házhoz mennek”, a következő projekttel az egyesület minden iskolába betér, ahol fogadják. Hermann Szabolcs ezt az akciót egy missziónak tekinti, mert nemcsak megszólítják a gyerekeket, és elhívják őket egy koncertterembe, hanem megszólítják, és úgymond házhoz is mennek a bemutatókkal, előadásokkal.

Szatmári orgonabemutatók

Szatmárnémetiben két alkalommal tartottak orgonabemutatót, merthogy egész nagy volt az igény az 1–12. osztályos diákok részéről. Első alkalommal május másodikán látott vendégül Hermann Szabolcs közel 120 iskolást a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból, tegnap, május kilencedikén pedig ugyancsak 120 diák a Szatmárnémeti Református Gimnáziumból, illetve a Rákóczi Ferenc Általános Iskolából érkezett a szatmári római katolikus székesegyházba, hogy közelebbről is megismerjék a hangszerek királynőjét. „Azért akartam a szatmári székesegyház orgonáját bemutatni, mert a megye legnagyobb orgonájáról van szó, több mint 4000 síppal rendelkezik, három manuállal, rengeteg hangszínnel, és a bemutató során ezt is próbálom nekik megmutatni. Illetve azt, hogy miért fontos számunkra az orgona, hiszen évszázadokkal ezelőtt ez volt az a hangszer, amely által az egyszerű ember is hallhatott zeneszót, ugye a templomban. Illetve soha nem szabad elfelejteni, hogy honnan indultunk, még akkor sem, ha az orgona úgymond kiment a divatból — ugyanis sajnos folyamatosan azt tapasztaljuk, hogyha egy orgonakoncertre invitáljuk a nagyérdemű közönséget, mindig gyérebb a nézőtéren elfoglalt helyek száma. Remélem, hogy ezekkel a találkozásokkal felkelthetjük a fiatalok figyelmét és érdeklődését is az orgona iránt” — részletezte Hermann.

Mint elmondta, egy-egy orgonabemutatót próbáltak úgy alakítani, hogy ne vegyen el egy tanórányinál több időt a gyermekektől, így ezek oda- és visszaúttal együtt 50 percesre nyúlnak. Az ötven percből 35–40 perc beszélgetés, illetve darabok játszása, és nyilván a kérdések megválaszolása, a fennmaradó idő pedig az útra van szánva. „Minden csoport egy kicsit másabb, viszont a tanár dolga, hogy formálja a gyermekeket. Lehet, hogy az első 5–10 percben nem túl érdeklődők, ám a következő 20–30 percben hallhatnak olyan információkat, amelyek fölöttébb felkelthetik az érdeklődésüket. Zenepedagógusként arra is figyelnünk kell, hogy a tanulóknak értékeket adjunk át, tudást. Ezért nem biztos, hogy csak a diákok ízlésére kell formálni a tanórákat, hallaniuk kell olyan információkat, műveket, melyek értékesek, melyek beépültek a köztudatba, melyeket tovább kell vinni, hisz az értékőrzés is nagyon fontos” — zárta gondolatait Hermann Szabolcs.

Szilágyi Kinga