Szatmárnémeti

A hamuban a virágot, a virágban a hamut

2017.03.02 - 09:21

Megkezdődött a nagyböjt, a húsvétra készítő negyvennapos bűnbánati idő. A katolikusok ilyenkor elcsendesednek, eltávolodnak a világi örömöktől, és Istenre tekintenek, az Ő akaratát igyekeznek minden eddiginél jobban érvényesíteni az életükben. Hamvazószerdán 9 órától Schönberger Jenő püspök mutatott be szentmisét a szatmárnémeti székesegyházban, homíliájában őszinte önreflexióra biztatva híveit.

„Az egyház ma hamut szór a fejünkre a bűnbánat jeleként. Ez a tavalyi, virágzó, megszentelt barkaágakból lett, amelyekkel Krisztust köszöntöttük virágvasárnap. Milyen jó lenne, ha igazi hittel meglátnánk ebben a hamuban a virágot. A keresztény ember nem idealista, így nem magasztalja túlságosan ezt az életet. Nem pesszimista, így nem esik kétségbe, amikor megpróbáltatások, nehézségek, szenvedések érik. A keresztény ember realista, vagyis tudja, ha megszülettünk, meg fogunk halni. Hívőként tudja, hogy Istentől jöttünk és Istenhez térünk vissza. Meglátja a hamuban a virágot, de a virágban is a hamut. Amikor belépünk a nagyböjtbe, őszintén szembe kell hogy nézzünk önmagunkkal. Hamvazószerda a nagyböjt kapuja, Isten irgalmasságának a kapuja.”

Schönberger Jenő püspök arra kérte híveit, böjtjük igazi, Istennek tetsző legyen: „Ma nagyon sokan böjtölnek, többen, mint ahányan hívők vagyunk. De ők méregtelenítést, fogyókúrát látnak benne. A böjtölésben nem önmagunkat kell keresnünk. Két aspektusa van a mi böjtölésünknek. Az egyik irányban megregulázzuk azokat a természetes ösztönöket, amelyekkel Isten megajándékozott bennünket. A másik iránya a böjtölésünknek a valódi lemondás, vagyis amikor másnak a hasznát keressük önmegtagadásunkban. Nem elég az, ha ma valamilyen ételről lemondunk azért, hogy holnap megegyük. A helyes böjt az, ha ma nem esszük meg, és odaadjuk másnak. Erre a második aspektusra is szükség van ahhoz, hogy Istennek tetsző legyen a böjtünk. Aki szereti Istent, és ebből a szeretetből indíttatva lemond valamiről, azt ajándékozza a testvérének!”

A prédikáció után a hívek sorban a püspök és a jelen lévő papok elé járultak, akik keresztet rajzoltak a szentelt hamuval a homlokukra, miközben ezt mondták: „Emlékezz. ember, hogy por vagy és porrá leszel!”