Bár az Aranykapu Kulturális Egyesület hivatalos bejegyzése csak 2006 szeptemberében történt meg, a civil szervezet már hosszabb ideje aktív szereplője a szatmárnémeti kulturális életnek. Tevékenységükről Nezezon Enikő, az egyesület vezetője számolt be.

Az Aranykapu Kulturális Egyesület immár 12. éve aktív szereplője a szatmárnémeti, észak-erdélyi kulturális életnek. 2006 szeptemberében vált jogi státussal rendelkező civil szervezetté, tehát hivatalos bejegyzésüket véve alapul 2016-ban 10 éves lett, szervezett aktivitásaik azonban ennél sokkal korábbi időkre nyúlik vissza. Az elmúlt évi tevékenységekről és a kezdetekről Nezezon Enikő, az Aranykapu Kulturális Egyesület vezetője számolt be.

„A Szivárvány utcai játszóházi kísérletünk 2004-ben, majd 2005-ben, a IV. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozatába történő bekapcsolódásunk a Partiumi Mesterségek Utcája elnevezésű programmal, valamint számos kiállítás és gyerekeknek szóló hagyományőrző foglalkozásunk tarkítja már a hivatalos bejegyzésünk előtti, kezdeti időszakot is.

Legtöbben az azóta is évi rendszerességgel megszervezett kézműves vásárainkkal (Karácsonyi kézműves vásár és kiállítás, Tavaszi kézműves vásár és kiállítás, Partiumi mesterségek utcája stb.), illetve a hagyományos kézműves mesterségek oktatásával azonosítják az egyesületet, valójában tevékenységünk ennél sokkal sokrétűbb és mélyrehatóbb. Megalakulásunk óta egyik fő célunk a helyi hagyományos népi kultúra kutatása, ápolása, megőrzése és továbbéltetése, átadása a jövő generáció számára, és ez napjainkban is az egyik fő irányelvünk, melyen működésünk alapszik. A népi kultúra alatt pedig nemcsak a — köztudatban talán jobban fennmaradt — folklórkincset értjük, hanem mindazon tevékenységeket, szokásokat, mindazt a tudást, melyek az egykori ember mindennapjait jellemezték, s amelyek még nem is olyan régen természetes módon öröklődtek apáról fiúra, elősegítve a mindennapi életben való boldogulást.

Megalakulásunk óta rendszeresen veszünk részt különböző hagyományőrző rendezvényeken, kiállításokon, céges találkozókon, szakmai összejöveteleken határon innen és túl, ahol kézműves foglalkozásokkal, mesterségbemutatókkal, kézműves vásárral és kiállítással, népi játszóházzal és népi játszókertünkkel teszünk eleget a felkéréseknek.

2016-ban is több meghívásnak tudtunk eleget tenni: Kelet-Magyarország számos településének hagyományőrző fesztiváljára voltunk hivatalosak (Nyírbátorban, Panyolán, Cégénydányádon stb.), első ízben vettünk részt Székelyudvarhelyen, a „Míves Emberek Sokadalmán”, illetve számos más szakmai kiállításon és vásáron Erdély-szerte (Nagyvárad, Kolozsvár).

Tavaly eljutottunk Bukarestig, ahol megmutathattuk, mit jelent számukra a hagyományőrzés: nemezelni, csuhézni, agyagozni tanítottuk az ottani fiatalságot és nemcsak.

Immár hatodik éve, 2010 decemberében jött létre, és azóta is napi rendszerességgel működik az Aranykapu Fonó-Ház, amely a hagyományok iránt aktívan érdeklődő, azokat megismerni és mindennapi életükbe beépíteni kívánó, természetközeli, környezettudatos, hagyományőrző életmódra törekvő családok és fiatalok közösségformáló tere. A Fonó-Házban hetente átlagosan 40–50 gyermek vesz részt oktatási tevékenységünkben, hagyományos népi kismesterségeket, egykori kézműves mesterségeket sajátítva el. Egy-egy alkotó hét, tábor, jeles naphoz kapcsolódó hétvége, illetve nyílt nap folyamán 40–50 család kapcsolódik be tevékenységeinkbe. Számos önkormányzattal, oktatási, szociális civil szervezettel, állami intézménnyel állunk folyamatos kapcsolatban, amelyek különböző egészségügyi szempontból vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyermeket, fiatalt foglalkoztatnak az egyesületnél heti rendszerességgel. A Fonó-Ház 2016-ban megszépült, új formájában, s a Magyar Népmese Évének szentelt időszakban a következő tevékenységeknek volt állandó helyszíne: a Kézműves Műhelyben heti rendszerességgel több mint 12 népi kismesterség oktatása zajlik (pl. fazekasság, csuhéfonás, gyékényfonás, kosárfonás, gyöngyfűzés, szövés, fonás, nemezelés, bőrművesség, fafaragás, mézeskalácsosság stb.), 10–15 fős csoportokban, korosztályokra bontva. Jelenleg 5 ilyen állandó kézműves csoport van. Számos szervezett iskolai, óvodai csoport és más szakmai csoportok fogadását is megvalósítottuk a tavalyi év folyamán is az Iskola másként hete keretén belül, illetve folyamatosan, egész évben.

Fontosnak tartjuk, hogy a foglalkozásokon résztvevők rendelkezésére szakszerű, jó minőségű kézműves eszközöket és alapanyagokat biztosíthassunk, mely a minőségi kézműves oktatás alapfeltétele, ezért az Aranykapu Fonó-Ház Kézműves Műhelyének fejlesztését és bővítését 2016-ban is folytattuk: alapítványi támogatásból fazekaskorongot és számos nemezes és szövőeszközt vásároltunk, illetve egy több száz éves hagyományos szövőszéket újítottunk fel és varázsoltunk használhatóvá. Újabb minőségi oktatási segédanyagokkal és szakkönyvekkel bővültünk, illetve könyvtárunkat magángyűjteményekből érkező felajánlások tették gazdagabbá. Az egykori hagyományos népi kismesterségek (pl. fazekasság, kötélverés, bőrművesség, fafaragás, nemezművészet, szövés) néprajzilag és technikailag is hiteles eszközeinek beszerzésével célunk ezeket a mesterségeket szakszerűen bemutatni, eszközeiket újra használatba venni, életre keltve az elődök kézműves tudását, hagyományát.

Az Aranykapu Fonó-Házban szakképzett kézműves oktatók, népi játszóházvezetők, népi iparművészek végzik heti rendszerességgel munkájukat (10–15 fő), nagyobb rendezvények során azonban több külsős szakember segítségével, bevonásával dolgozunk.

2016 őszétől több mint 10 munkatársunk vesz részt szakmai továbbképzésen, hogy hagyományőrző tevékenységünket még szakszerűbben, hitelesen végezhessük.

A Fonó-Ház további tevékenységei a 2016-os évben:

Festészet- és rajz-szakkör: Kovács Emil Lajos festőművész vezetésével 2016 márciusától hetente biztosít szakmailag egyéni foglalkoztatást tehetséges gyerekek és fiatalok számára.

2016-ban folytatatódott és bővült az immár harmadik éve működő citera-szakkör munkája: jelenleg több mint 20 felnőtt és diák vesz részt heti, kétheti rendszerességgel szakszerű citeraoktatásban a Fonó-Házban, Nauner-Agárdi Éva citera-szakoktató vezetésével és Mátyás Erika ének- és zenetanár közreműködésével. A tavalyi év során többek között a szatmári térségből a szamosdarai népdalgyűjtésekkel foglalkoztunk. Gyermek- és felnőtt citerazenekarunk több alkalommal lépett fel az év folyamán számos hazai és magyarországi hagyományőrző rendezvényen, kiállításon, előadáson: Rákóczi-ünnepség, Nyíregyházi Városnapok, Páskándi Géza emlékünnepség Szatmárhegyen, a Máltai Szeretetszolgálat jótékonysági estje, a Hit és gyógyítás előadássorozat keretén belül stb.

2016-ban kísérletet tettünk egy másik hagyományos magyar népi hangszer, a népi hegedű oktatására is, hiánypótló jelleggel, Szabó Adrienn népihegedű-oktató irányításával, akinek szakmai vezetésével heti rendszerességgel több mint 7 felnőttből és gyermekből álló népzenei csoportban ismerkedhettek meg a népi hegedűn való játék alapjaival a résztvevők.

A Playground-Játsszunk angolt! elnevezésű nyelvműhelyben Kocsis Éva nyelvtanár segítségével a gyerekek játszva sajátíthatják el az angol nyelvet kezdő és haladó szinten, angol népmesék, népi játékok és népi ételek elkészítése által.

A Fonó-Ház adott otthont ugyanakkor a tavalyi év folyamán is hazai nyári kézműves táborainknak: 2016. június 20-ától kezdve augusztus közepéig számos kézműves tábor, illetve kézműves alkotó hét várta azt a több mint 100–120 alkotó kedvű gyermeket, aki ellátogatott hozzánkk, hogy hagyományos népi kismesterségekkel, elfeledett kézműves technikákkal ismerkedjen, illetve részt vehessen a citera-és népzeneoktatásban, s mindezek mellett természetesen sok-sok más, hagyományőrző és személyiségfejlesztő foglalkozásban is kipróbálja ügyességét, mint például kenyér- és lepénysütés, hangszerkészítés, népmese-drámajátékok, mozgásos népi gyermekjátékok, mesemondás stb.

Kézműves táboraink és alkotóheteink voltak: az Aranytulipán alkotóhét (június 27.–július 1.), a Hetedhét mesehét – V. Kézműves népmesetábor (július 11.–16.) illetve a II. Panyolai kézműves tábor (augusztus 7.–13.), melyet másodjára szerveztek meg Kelet-Magyarország egyik legizgalmasabb településén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Panyolán, ahol szatmári és panyolai gyerekek és fiatalok közösen tevékenykedve-alkotva ismerték meg 4 régi magyar mesterség: a nemezelés, a kosárfonás, az agyagmívesség és a fafaragás csínját-bínját.

Az elmúlt év folyamán megszervezett hazai és nemzetközi kézműves táborok és alkotó hetek kézműves- és népzeneszakoktatói voltak: Lugosi András (Csenger, fafaragó), Mátyás Erika (Szatmárnémeti, ének- és zenetanár), Nezezon Enikő (Szatmárnémeti, népi játszóházvezető, kézműves oktató), Pándi Zsolt (Szatmárnémeti, népi gyermekjátékok, népmesék), Sályi Panna és Sályi Erik Róbert (Szatmárnémeti, kerámikusok), Takács Andrea (Szatmárnémeti, népi játszóházvezető, kézműves oktató).

Ez úton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik programjaink megvalósulását 2016-ban támogatták.”