Nyersen önmagában csak kevéssé élvezhető, de megtalálható minden konyhában, s a gyógyító hatása miatt fontos gyógynövény is, amely a fokhagymához és a medvehagymához hasonlóan a liliomfélék családjába tartozik — írja a hazipatika.com.

A hagymát igen régóta használják orvoslásra. A kolera és a pestis járványok idején megelőzésre használták, mert úgy vélték, hogy aki elegendő hagymát fogyaszt, azt nehezebben dönti le a ragály. Néró római császár pedig a megfázását kúrálta vele, ami hozzájárult a növény reputációjának emelkedéséhez, és így könnyen besorolódott sok ország konyhai alapanyagai és gyógynövényei közé. Habár a hagymát megtűrik a legfinnyásabb körökben is, de a legendás hagymaszagot már korántsem tolerálják ennyire, az akár a kézről érződik, akár a leheleten. A hagymavágás utáni szag megszüntetését a kéz hideg vizes leöblítésével érdemes kezdeni, majd sóval kell átdörzsölni a szagló bőrfelületet, s végül szappannal, meleg vízzel kezet mosni. A lehelet rendbetétele elvben egyszerűbb, egy szál petrezselyem vagy alma elrágcsálásával viszonylag jól elrejthető a szag.

A hagymában sok a természetes cukor, van benne A-, B6-, C- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok, illetve sok rost. Ugyan közel sem tartalmaz olyan értékes gyógyító anyagokat, amint rokona a fokhagyma, mégis széles körben alkalmazzák különféle nyavalyák kúrálására. A nyers vöröshagyma bőrproblémák gyógyszere a népi orvoslásban. A britek például a szemölcsöket dörzsölik be vele, s azt remélik ettől, hogy az elváltozások eltűnnek. Egyes arab országokban pedig hagymával kevert sót és borsot dörzsölnek a fejbőrbe, hogy orvosolják a hajhullást. De a köhögés enyhítésére, a megfázás és a hurutos betegségek kezelésére, és kiemelten azasztmaellen is bevetik. Újabban az úgynevezett allil propil-diszulfid vegyületeknek tulajdonítanak gyógyító erőt, amely többek között avércukorszinthelyreállításában segíthet.