A gyerekek között is biztosan téma a háború, ezért fontos, hogy otthon is beszéljünk erről, ne csak a kortársaiktól informálódjanak. A gyerekeknek joguk van tudni, hogy mi történik a világban, ezért ha kérdéseket tesznek fel, mindenképpen válaszoljunk! Figyeljük meg, mire kíváncsiak, és érezzük meg, mennyit képesek befogadni életkoruk és érettségük alapján. 
A szülők félelmei, valamint a túl sok információ a különböző médiumokból nem tartozik rájuk, mert nem értik, nem tudják feldolgozni, és csak a szorongásukat növeli. A háborús képek megijesztik, traumatizálhatják a gyerekeket, ilyeneket semmiképp ne mutassunk nekik, ahogyan a híradót se nézzük meg együtt! Mondjuk el, hogy a világ vezetői arra törekszenek, hogy a helyzet minél hamarabb és békésen megoldódjon, mindenki arra törekszik, hogy ez egy rövid időszak legyen, mindenki ezt szeretné. Mesélhetünk a gyerekünknek olyan nehéz helyzetekről, amelyeket az emberek leküzdöttek, vagy felidézhetünk közösen olyan korábbi ijesztő életeseményt, amelyen túljutottunk, és beszélgethetünk arról, hogyan győztük le félelmeinket, aggodalmainkat. 
A kisgyerekek nem értik a bonyolult geopolitikai összefüggéseket (ahogy gyakran mi sem), ezért ne moralizáljunk, ne ítélkezzünk! A bizonytalan, szorongásos időszakokban a gyerekeknek az a legfontosabb, hogy érezzék a törődést, legyünk együtt sokat, csináljunk olyan programokat, amelyek során levezethetjük a feszültséget, töltődhetünk stb. Sose felejtsük el, hogy a gyerek úgy van, ahogy mi, mi se keltsünk fölösleges pánikot, ne dramatizáljunk, és gondoljunk a saját lelki egészségünkre is! Választhatunk nekik olyan mesét, ami segít feldolgozni az ilyen típusú helyzeteket. Ha nem tudunk megbirkózni a helyzettel, kérjünk segítséget az iskolában, az iskolapszichológustól vagy egyéb szakembertől.

Majd' 80 éve nem menekült ennyi gyermek
A háborús konfliktusok, erőszakos összecsapások és hasonló krízishelyzetek miatt több mint 36,5 millió gyerek volt kénytelen elhagyni az otthonát 2021 végéig — írja közleményében az UNICEF. A világszervezet hangsúlyozza: a második világháború vége óta még soha nem kellett ennyi kiskorúnak menekülnie. Az UNICEF becslése szerint a menekült gyerekek közül 13,7 millió külföldön, 22,8 millió pedig saját országában keresett biztonságos menedéket magának. A szervezet összesítésében nem szerepelnek azok, akiknek a klímaváltozás, a természeti katasztrófák vagy a 2022-ben kitört válságok — köztük az ukrajnai háború — miatt kellett menekülniük. A világszervezet szakemberei szerint a menekültek kiugróan magas száma egyértelműen azt mutatja, hogy világszerte egyre súlyosabbá válnak az olyan akut, hosszan elhúzódó konfliktusok, mint az afganisztáni válság vagy a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Jemenben uralkodó feszültségek — mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tavaly az előző évhez képest közel 2,2 millióval nőtt a menekült gyerekek száma. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy a konfliktusok és krízisek miatt menekülni kénytelen gyerekek száma igen gyors ütemben nő, és ezzel együtt a felelősségünk is: mindent meg kell tennünk azért, hogy segítsünk rajtuk — húzta alá Catherine Russel, az UNICEF igazgatója. „Remélem, ezek a riasztó adatok arra ösztönzik majd a kormányokat, hogy mindent elkövessenek azért, hogy megóvják őket a menekültsorstól — és ha mégis el kell hagyniuk az otthonukat, legalább biztosítják a számukra az oktatáshoz, védelemhez és más, a jólétükhöz és fejlődésükhöz szükséges kritikus szolgáltatásokhoz való hozzáférést.” 
A világszervezet hangsúlyozza: az olyan válsághelyzetek, mint az ukrajnai háború — amelynek következtében február vége óta több mint kétmillió gyereknek kellett külföldre menekülnie, további hárommillió pedig az országon belül volt kénytelen biztonságos menedéket keresni magának —, csak még tovább növelik ezt az amúgy is megrázóan magas számot. Annál is inkább, mivel az olyan extrém időjárási jelenségek miatt is egyre több családnak kell elhagynia az otthonát, mint a pusztító aszályok Északkelet-Afrikában, illetve a Száhel-övezetben, vagy a súlyos áradások Bangladesben, Indiában és Dél-Afrikában. A legújabb adatok szerint csak 2021-ben 7,3 millió gyereket kellett kitelepíteni a természeti katasztrófák miatt. 

Romlanak az elhelyezési körülmények
Az UNICEF felhívja a figyelmet: a világ menekültpopulációja több mint kétszeresére nőtt az elmúlt évtizedben, és az összes menekülni kényszerülő több mint fele a gyerekek közül kerül ki. A hontalan kiskorúak több mint 36 százaléka (3,9 millió gyerek) a szubszaharai térségben, negyedük (2,4 millió gyerek) Európában és Közép-Ázsiában, 13 százalékuk (1,4 millió gyerek) pedig a Közel-Keleten and Észak-Afrikában él. A menekült gyerekek számának növekedésével párhuzamosan az elhelyezésük körülményei is egyre romlanak: sokuk az olyan alapvető szolgáltatásokhoz sem fér hozzá, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás vagy a biztonságos menedék. Az UNICEF adatai szerint a menekült gyerekek alig felének van lehetősége arra, hogy iskolai keretek között tanulhasson. Az otthonukat elhagyni kényszerülő gyerekeknek — legyenek azok menekültek, menedékkeresők vagy saját országukon belül oltalmat kereső kitelepítettek — komoly veszélyekkel kell szembenézniük. Különösen azoknak a százezreknek, akik egyedül, a családjuktól elválasztva kénytelenek menekülni: őket különösen veszélyezteti az emberkereskedelem, a kizsákmányolás, az erőszak és az abúzus. A felmérések szerint a globális emberkereskedelem áldozatainak 28 százaléka közülük kerül ki. Az UNICEF felszólítja az ENSZ tagországait, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket a menekült gyerekek jogainak biztosításával kapcsolatban, ragaszkodjanak a Globális Menekültügyi Megállapodásban (Global Compact on Refugees, GCR) és a Globális Migrációs Megállapodásban (Global Compact for Migration, GCM) lefektetett alapelvek betartásához, és biztosítsák a kapcsolódó nemzetközi kutatások, adatgyűjtések finanszírozását, hogy a jelenleginél is tisztább képet kaphassunk a menekültek és a hontalan gyerekek helyzetéről. SZFÚ