A nagykárolyi Baba-mama Klub találkozóinak legutóbbi meghívott előadója Erni Csilla gyógytornász volt, aki a kisgyermekek természetes mozgásfejlődése kapcsán a Vojta terápia lehetőségeivel ismertette meg az egybegyűlt érdeklődő édesanyákat.

Sokakat érdekelt a téma, ezt bizonyította az is, hogy népes hallgatóság volt kíváncsi a szakember előadására. A Vojta terápia elvét, az úgynevezett „reflex-lokomóciót” V. Vojta neurológus professzor fejlesztette ki 1950 és 1970 között, mely napjainkban elválaszthatatlan részévé vált a modern fizioterápiának, valamint az ortopédiai, neurológiai és gyermek-rehabilitációnak.

Erni Csillától megtudtuk, hogy a kulcs a veleszületett mozgásminták aktiválásában rejlik. Mint mondta: a Vojta módszerben a „normális” mozgásokat, mint a fogás, felülés, felállás, mászás és járás nem megtanítjuk, nem gyakoroltatjuk és nem tréninggel rögzítjük, hanem az agy ingerlésével a „veleszületett”, az agytörzsben tárolt mozgásmintákat aktiváljuk, melyek a törzs és végtagok izomzatához szállítódnak. A felegyenesedés és helyváltoztatás egy egészséges gyermeknél az élete első évében spontán rendelkezésre áll: a fogástól a forgáson, a négykézláb járáson keresztül egészen az önálló járásig. A központi idegrendszer, a testtartás és a mozgatóapparátus sérülésekor — függetlenül az októl — ezek a veleszületett mozgásminták csak részben érhetők el.

Vojta kifejlesztette az ún. reflex-helyváltoztatást, egy módszert, amin keresztül lehetővé válik azoknál az embereknél az elemi-veleszületett mozgásminták hozzáférése, akiknek a központi idegrendszere és mozgásszerve sérült. Vojta 10 reflex-zónát határozott meg, melyek a testen és a végtagokon találhatóak. Ezért a gyógytornász a pácienst hátra, oldalra vagy hasra fekteti és a testen jól meghatározott reflex-zónákat ingerel egy pontos irányú nyomással. Ezek az ingerlések két mozgás-komplexet váltnak ki: a reflex-kúszást és a reflex-forgást, melyek az emberi helyváltoztatás összes elemét tartalmazzák. Újszülötteknél egy zóna aktiválásával kiválthatóak a reflex-mozgások, nagyobb gyerekeknél és felnőtteknél már több reflex-zóna kombinálása szükséges. Ezeknek több mint 30 variánsa, kombinációja létezik. Ezeket a zónákat az ellenállási pontok, az ízületi szögek és a nyomás irányának a változtatásával kapjuk meg, ezáltal a terápia egyénre szabható: a páciens klinikai képéhez és a terápia céljához igazítható. A kezelést követően a páciens központi idegrendszerében a mozgásminták aktívak maradnak bizonyos ideig. Így ha a terápiát naponta többször ismételjük, pozitívan befolyásoljuk a testtartást, a mozgásokat, az érzékelést és az észlelést.

A Vojta terápia széles spektrumban használható, például: csecsemő központi koordinálási zavara, mozgászavarok agyi sérülések eredményeként (C.P.), az alsó végtagok perifériás idegsérülése (spina bifida, plex bratial), különböző izombetegségek, gerincproblémák, a váll, kar, csípő, láb ortopédiai károsodásai, főleg gyerekkorban, csípő fejlődési rendellenességek (luxáció), légzés, nyelés, rágás funkcionális károsodásai.

A terápia ellenjavallott akut, lázas, gyulladásos megbetegedéseknél, csontritkulás esetén és terhesség alatt, fejtette ki a szakember.

A Vojta terápiát, hogy eredményes legyen, napi rendszerességgel kell végezni, így a család, a szülő fontos szerepet tölt be a fejlesztésben. A gyógytornász meghatározza az egyéni programot és megtanítja a szülőt is, hogy a gyakorlatokat otthon is el tudják végezni és pozitív hatása mielőbb megnyilvánuljon.

A szervezők ezúton is köszönik Erni Csilla gyógytornásznak, hogy elfogadta meghívásukat és bemutatta, valamint megosztotta tapasztalatait a témával kapcsolatban.