Szatmárnémeti

A gólyakalifa története — bemutató előadás bérletszünetben

2026.04.16 - 16:47
A kíváncsiságnak és a meggondolatlan tetteknek néha súlyos következményei lehetnek, de van lehetőség a hibák helyrehozására — persze hosszú bolyongás és kalandok után, egy bagolyhercegnő segítségével.

Mutabor! Ha kimondod ezt a szót és kelet felé háromszor meghajolsz, rögvest gólyává változol. De vigyázz! Ha csak egyszer is nevetsz, elfelejted a varázsszót és örökre gólya maradsz! A bagdadi kalifa és nagyvezíre bizony elnevette magát … Aztán kezdődtek a kalandok.


Április 18–án, szombaton délelőtt 11 órai kezdettel újabb bábelőadást mutat be a Harag György Társulat Brighella Bábtagozata az Iparosotthon bábszínházi termében.
A mesés kelet a mai napig felkelti kicsik és nagyok fantáziáját, s nem véletlen, hogy akár az Ezeregyéjszaka meséi, vagy más keleti történetek folyamatosan és a legkülönbözőbb formákban, feldolgozásokban megjelennek.
Wilhelm Hauff egyik legismertebb meséje A gólyakalifa története is ilyen, amely a titokzatos keletre viszi olvasóit. A mese alapvetően arra a kíváncsiságunkra épít, hogy milyen lenne valamilyen „állatbőrbe” bújva érteni az állatok nyelvét, viselkedését. A bennünk lévő alapvető emberi kíváncsiság és megszerzett tudás azonban veszélyekkel is jár, s ezt már jó gyermekkorban is megtanulni. 

A Kalifa és a Nagyvezír elfeledkezik erről, s úgy tűnik, örökre gólyák maradnak. Azonban a mesében – s ahogy az életben is gyakran - van lehetőség a hibák helyrehozására. De ahhoz, hogy magunkon segíteni tudjunk, előfordul, hogy először mások problémáit, gondjait kell orvosolnunk.

Az előadás 4 éven felülieknek ajánlott

Az előadásra jegyek kaphatók az Északi Színház jegypénztárában, illetve egy órával előadás előtt a helyszínen, valamint online, a Bilatmaster.ro online jegyértékesítő rendszerben.

Szereplők: Bandura Tibor, Nagy Tamás, Nagy Anikó, Bandura Emese és Nyitrai Hédi.
Rendező: Sramó Gábor m.v.; díszlet- és bábtervező: Nagy-Kovács Géza m.v.; zeneszerző: Lászlóffy Zsolt m.v.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: Czinzel László)