Mutabor! Ha kimondod ezt a szót és kelet felé háromszor meghajolsz, rögvest gólyává változol. De vigyázz! Ha csak egyszer is nevetsz, elfelejted a varázsszót és örökre gólya maradsz! A bagdadi kalifa és nagyvezíre bizony elnevette magát … Aztán kezdődtek a kalandok.

Április 18–án, szombaton délelőtt 11 órai kezdettel újabb bábelőadást mutat be a Harag György Társulat Brighella Bábtagozata az Iparosotthon bábszínházi termében.
A mesés kelet a mai napig felkelti kicsik és nagyok fantáziáját, s nem véletlen, hogy akár az Ezeregyéjszaka meséi, vagy más keleti történetek folyamatosan és a legkülönbözőbb formákban, feldolgozásokban megjelennek.
Wilhelm Hauff egyik legismertebb meséje A gólyakalifa története is ilyen, amely a titokzatos keletre viszi olvasóit. A mese alapvetően arra a kíváncsiságunkra épít, hogy milyen lenne valamilyen „állatbőrbe” bújva érteni az állatok nyelvét, viselkedését. A bennünk lévő alapvető emberi kíváncsiság és megszerzett tudás azonban veszélyekkel is jár, s ezt már jó gyermekkorban is megtanulni. 

A Kalifa és a Nagyvezír elfeledkezik erről, s úgy tűnik, örökre gólyák maradnak. Azonban a mesében – s ahogy az életben is gyakran - van lehetőség a hibák helyrehozására. De ahhoz, hogy magunkon segíteni tudjunk, előfordul, hogy először mások problémáit, gondjait kell orvosolnunk.

A rendező Sramó Gábor — pécsi bábszínházi alkotó, bábszínház-igazgató — neve ismerős lehet a szatmári közönség számára, hiszen olyan közkedvelt előadásokat vitt színpadra a szatmári bábszínészekkel, mint A bőgős fia meg az ördögök vagy a Bárány Boldizsár kalandjai című előadások.
 „Szeretem a klasszikus meséket és Wilhelm Hauff történeteit, többet is rendeztem már a nagy német meseíró műveiből. A klasszikus mesét pedig klasszikus bábszínházi eszközökkel, rejtőző színészekkel, paravánnal és kesztyűbábok segítségével rendeztem meg. Magát a technikát elsősorban vásári játékként szoktunk meg a színpadon, de ahogy végigolvastam a szövegkönyvet, úgy éreztem, hogy annyi humor és játékosság van ebben a történetben, hogy ez a dinamikus megvalósítási forma illik hozzá” – mondja Sramó Gábor.
 
Az előadást a rendező elsősorban négyéves korosztálytól ajánlja, de nem csak az óvodásoknak és kisikolásoknak, hanem szüleiknek is szórakoztató lehet az előadás humora, dalai, vagy éppen keleti hangulatú látványvilága.  

A produkcióban ugyan észrevehetetlenül, a paraván mögött megbújva egy fiatal bábszínész is bemutatkozik. Nyitrai Hédi a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem bábszínész-szakos végzős hallgatója, aki beugróként érkezett az előadásba, ám nagyon gyorsan beilleszkedett a csapatba és a rá bízott szerepbe is.

Az előadásra jegyek kaphatók az Északi Színház jegypénztárában, illetve egy órával előadás előtt a helyszínen, valamint online, a Bilatmaster.ro online jegyértékesítő rendszerben.

Szereplők: Bandura Tibor, Nagy Tamás, Nagy Anikó, Bandura Emese és Nyitrai Hédi.
Rendező: Sramó Gábor m.v.; díszlet- és bábtervező: Nagy-Kovács Géza m.v.; zeneszerző: Lászlóffy Zsolt m.v.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: Czinzel László)