Gál Sándor, a gencsi református egyházközség lelkipásztora a gencsi, valamint az idetartozó érmindszenti, érkávási és krasznaszentmiklósi leányegyházak életéről nyilatkozott.

„A gencsi református egyházközség 564 lelket számlál — tájékoztatott Gál Sándor lelkipásztor. — Az elmúlt évben olyan örömteli helyzet állt elő, hogy tizennégy gyereket kereszteltünk és csak öt halottat temettünk el. Én öt és fél éve vagyok lelkipásztor Gencsen, ez idő alatt sikerült a templomot kívül-belül felújítani. A gencsi református templom a környék legnagyobb temploma — 1886-ban épült, 1889-ben került rá a torony. Három éve új, modern toronyórát készítettünk, elkezdődött a gyülekezeti ház építése, közeledünk a befejezéshez, felújítottuk a lelkipásztori lakást.” A gencsi református egyházközségtől 1948-ban elvettek két iskolaépületet, ezeket mind a mai napig nem adták vissza. Ezek az épületek mára nagyon romos állapotba kerültek. Elég sok fiatal jár bibliaórára, a nőszövetségi élet is felélénkült, ehhez már nem elegendő az irodahelyiség, ezért gondoltak arra három évvel ezelőtt, hogy pályázati pénzt hívunk le gyülekezeti ház építésére, hogy az adjon helyet a gyermek- és ifjúsági munkáknak és a nőszövetségi tevékenységeknek. Téli időszakban istentiszteletek megtartására is alkalmas lesz ez a gyülekezeti terem. A nagy terem százhúsz férőhelyes, van egy konyha és mellékhelyiség. „Ezek mellett jelentős munkálatokat végeztünk a Gencshez tartozó leányegyházakban is: Érmindszenten, Érkáváson és Krasznaszentmiklóson — számolt be a lelkipásztor. — Az elmúlt évben Érkáváson felújítottuk a templomot, ebben az évben Érmindszenten felújítottuk a parókiát, hamarosan elkezdődik a templom felújítása, Krasznaszentmiklóson a templom belső felújítása van folyamatban. Krasznaszentmiklóson harminc református él, havonta egyszer és ünnepekkor tartunk itt istentiszteletet. Érmindszenten huszonkét református él, ott minden vasárnap van istentisztelet. Érkáváson huszonnyolc református él.”

Gencsen a korábbi áldatlan helyzetből adódóan a kívülállók számára úgy tűnt, hogy nem lehet gyülekezetet szervezni, nem lehet gyülekezeti életet élni, ezt a tények cáfolják, hiszen az utóbbi évek változásai azt igazolják, hogy a gyülekezet élni akar, hitet akar gyakorolni a templomában. Ezek a külső, látható dolgok. Van azonban lelki fejlődés is. Az elmúlt évben a kárpátaljaiak megsegítésére a Nagykárolyi Református Egyházmegyéből a gencsiek adták a legnagyobb adományt. „Nem kellett győzködni az embereket, hogy mit jelent a kárpátaljai magyarok számára a segítség, önkéntesen adományoztak és kifejezték, hogy szívükön viselik a kárpátaljai magyarok sorsát” — fejtette ki Gál Sándor.

A gencsiek egyház iránti szeretete is megmutatkozott akkor, amikor a felújítási munkálatokra szerzett pályázati pénzeket adományaikkal pótolták. Ebben az évben a temetőben száznyolc méter hosszúságban vasbeton kerítést készítettek, ez teljes mértékben a gyülekezeti adományokból és közmunkával készült. Van egy ravatalozó, amit közösen használnak a reformátusok, a görögkatolikusok és a római katolikusok. Ez a polgármesteri hivatal támogatásával és az egyházközségek hozzájárulásával épült. A polgármesteri hivatal nagyon pozitívan áll az egyházak támogatásához, minden tőle telhető módon hozzájárul az építkezések költségeinek a fedezéséhez. Marius Roca polgármester felismerte, hogy ahol az egyházközösségek erősek, ott a község is erős, a társadalmi élet is fellendül. A gyülekezet úgy fejezi ki, hogy értékeli lelkipásztorának a tevékenységét, hogy a presbitérium megszavazta számára a tizenharmadik fizetést.

Elek György