A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kutatói szerint 2021 a gazdaság különösen gyors helyreállásának éve volt, melyet azonban egy növekvő inflációs nyomás kísér mind belföldi, mind pedig nemzetközi viszonylatban. A 2020-as 3,7%-os GDP-csökkenést követően Románia gazdasága gyors ütemben állt helyre: a KGTK szakértői 2021 végére egy éves 6,3%-os GDP-növekedést prognosztizálnak. Ez a növekedés egyben azt is jelenti, hogy az ország GDP-je viszonylag rövid idő (kb. 1,5 év) alatt visszatért a világjárvány előtti szintre, míg a korábbi válságok (1996–1997, 2008–2009) után az ország gazdaságának 5–6 év évre volt szüksége a helyreálláshoz. A GDP kedvező alakulását illetően a kolozsvári kutatók több fő tényezőt is azonosítanak. A hatóságok által a világ minden táján életbe léptetett — békeidőben példátlan — támogató intézkedések következményeként a világ főbb gazdaságai különösen dinamikus fellendülésen mentek keresztül; ennek pozitív hatásai a román gazdaságot is érintették. Belföldön a fiskális és monetáris politika alkalmazkodó volt (a költségvetési hiány továbbra is magas maradt, az irányadó kamatláb pedig jelentősen elmaradt az inflációtól, ami elősegítette a gazdaság helyreállását). A 2008-as válsághoz képest jelentős szerepet játszott a magánszektor (különösen a lakosság) stabilabb pénzügyi helyzete. Ugyancsak fontos tényező volt a vállalatok az új körülményekhez való alkalmazkodási képessége, valamint a romániai gazdaság sajátos szerkezete is (a leginkább érintett ágazatok, a turizmus és a vendéglátás alacsony részesedéssel bírnak Románia GDP-jében).
A kutatás szerint 2021 második felében Románia gazdasági növekedési üteme lassulni kezdett, melynek okai az emelkedő inflációs nyomás (ami negatív hatással van a rendelkezésre álló reáljövedelmekre és ennek következtében a lakosság keresletére), a globális ellátási láncok egyes szegmenseiben fellépő termelési és logisztikai fennakadások (amik különösen hátrányosan érintették az ipari tevékenységet, például a csiphiány miatt), valamint az egyre súlyosbodó energiaválság és a koronavírus-járvány őszi hulláma voltak.
A 2021-es év legfontosabb gazdasági jelensége a kolozsvári kutatók szerint a nyersanyagok (különösen a kőolaj) árfolyamának jelentős ingadozása — miután 2020-ban, a Covid-válság kellős közepén a WTI határidős jegyzése a történelem folyamán először negatív tartományba került (-37,63 dollár hordónként), 2021 decemberére ez az ár hordónként 71 dollárra emelkedett, ami még a világjárvány előtti árakat is felülmúlta. Egyértelmű, hogy az olaj és más nyersanyagok drágulása jelentősen hozzájárul a fent említett inflációs nyomáshoz. A világ főbb piacai látványosan magukhoz tértek a járvány kezdetekor tapasztalt sokkból; a New York-i S&P500 index 33%-ot növekedett a világjárvány kezdete óta eltelt 22 hónap alatt, a Bukaresti Értéktőzsde BET indexe pedig 21,5%-ot. A befektetési kedv egyik legfontosabb mutatója, az S&P500-ra számított Shiller CAPE ráta 2021 decemberében történelmi csúcson, 39,53-on állt, ami sok elemző szerint a piac túlhevülésének jele. A világjárvány kezdete óta Romániában a lej az euróval szemben 2,9%-ot veszített az értékéből, ami régiós viszonylatban kedvező fejlemény, például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz képest (8,4%, illetve 7,9%-os leértékelődés ugyanebben az időszakban), ugyanakkor gyengébb teljesítmény, mint a cseh koronáé, amely mindössze 0,6%-ot gyengült az euróval szemben, az ingatlanárak egy rövid időszakban, tulajdonképpen csak a járvány első 1–2 hónapjában regisztráltak csökkenést, amelyet egy meredek emelkedés követett: országos átlagban 14,1%-kal, Bukarestben 9%-kal, Kolozsváron pedig 16,7%-kal nőttek az árak a világjárvány előtti időszakhoz képest.
„2022 kihívásokkal teli év lesz a pszicho-szocio-gazdasági egyensúly megőrzése szempontjából, éppen ezért a világjárvány helytelen kezelése közvetlen és azonnali hatásokat válthat ki a társadalom és a nemzetgazdaság fejlődésében” — véli dr. Daniel David egyetemi tanár, a BBTE rektora.
A KGTK dékánja, dr. Răzvan V. Mustaţă egyetemi docens hozzáfűzte: „2021-ben a nemzetgazdaság dinamikus helyreállásának lehettünk tanúi, a korábbi gazdasági válságokban kialakult helyzeteknél 3–4-szer gyorsabb ütemben, azonban az év vége felé jelentős ütemvesztést tapasztalhattunk. A gyors helyreállásban fontos tényező volt a nemzetgazdaságok globális újranyitása által kiváltott hatás. 2022-ben szemléletváltásra van szükség a nemzetgazdasági helyzet kezelésében, ahol már nem építhetünk az újranyitás pozitív hatására. Mi több, a nemzetgazdasági döntések következetessége és koherenciája nélkül nem tudjuk tovább ösztönözni a lakossági fogyasztás növekedését.”
A 2022-es év trendjeire vonatkozóan a kolozsvári kutatók úgy vélik, hogy a fellendülés kezdeti dinamikus szakasza véget ért, és a gazdasági növekedés jelentős lassulására számíthatunk. Így a 2021-es látványos fellendülés után a romániai gazdaság növekedési üteme jelentősen lelassulhat, a becslések szerint 2022-ben „csak” 3,7%-os GDP-növekedés várható. Ez az előrejelzés elsősorban a következő tényezőkön alapul: a legtöbb országban (így Romániában is) a GDP reálértéke már elérte vagy meg is haladta a válság előtti szintet (2019 negyedik negyedéve), ami arra utal, hogy a gazdaságok újranyitása által generált lendület nagyrészt már elfogyott. A 2020–2021-es évek keresletélénkítő intézkedéseinek végrehajtását követően a fiskális és monetáris politikai irányvonal jövőre várhatóan kevésbé lesz alkalmazkodó, külföldön és belföldön egyaránt. Ennek következményeként a külső kereslet fokozatos normalizálódására is számíthatunk. A fogyasztói árak hirtelen emelkedése negatív hatással lesz a lakosság rendelkezésére álló reáljövedelemre (különösen 2022 első felében), ami korlátozni fogja a lakossági fogyasztás növekedésének ütemét; minden valószínűség szerint a globális ellátási láncokban meglévő fennakadások megszüntetése, valamint az energiaválság enyhítése viszonylag hosszú folyamat lesz, ami ugyancsak korlátozza a gazdasági növekedést. Ráadásul a világjárvány még nem ért véget, és ennek következményeként az egészségügyi helyzet további kockázatokkal szembesülhet 2022-ben (különösen az új SARS-CoV-2-mutációk miatt). Alapesetben arra számítanak, hogy a fent említett tényezők jelentősen korlátozzák a hazai gazdaság növekedési trendjét — de nem fordítják negatív tartományba, többek között azért sem, mert a munkaerőpiac látszólag elég gyorsan helyreáll, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Romániának juttatott európai források pedig valószínűleg a belföldi keresletet élénkítik majd a következő évben.
Ami a fogyasztói árak alakulását illeti, a BBTE kutatói arra számítanak, hogy az éves inflációs ráta az év második negyedévében tetőzik, majd fokozatosan mérséklődik az energiaárak stabilizálódásával, az ellátási láncok fennakadásainak enyhülésével, valamint a jegybank megfelelő monetáris politikai intézkedéseivel is. A szóban forgó kutatás szerint a 2022-ben szem előtt tartandó három fő kockázati tényező a romániai gazdaságra nézve a következő: inflációs nyomás világszinten és Romániában egyaránt — a vártnál tartósabb (többek közt az energiapiac és a globális termelési láncok irányából is érkező) inflációs sokkok a monetáris politika gyorsabb megerősödését idézhetik elő, ami kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre és a pénzügyi feltételekre —; a SARS-CoV-2 vírus agresszívebb törzseinek esetleges megjelenése; kimondottan Romániára jellemző sebezhetőség: viszonylag magas a folyó fizetési mérleg hiánya és a költségvetési hiány is, amely hosszú távon nem fenntartható.
A vizsgálat a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt keretében zajlott; a projektben részt vevő BBTE-kutatók interaktív infografikák formájában teszik közzé a COVID-19-világjárvány gazdasági hatásaira vonatkozó releváns adatokat; céljuk, hogy átfogó, valós idejű, folyamatosan aktuális képet nyújtsanak a romániai gazdaság helyzetéről. A kutatási projekt naponta frissülő eredményeit a COVID-19 RoEIM online platformon lehet követni (econ.ubbcluj.ro/coronavirus), míg a részletesebb elemzéseket rendszeresen közzéteszi a kutatócsoport a projekt Facebook-oldalán (www.facebook.com/covid19.roeim).