Belföld

A forradalmat nem tekintjük befejezettnek

2019.01.22 - 11:17

Az 1990 márciusában elfogadott nyilatkozat azzal zárul, hogy a forradalmat nem tekintik befejezettnek, békés eszközökkel tovább folytatják. Tőkés Lászlót, a forradalom „szikraemberét” az 1989-es események 30. évfordulója apropóján kérdeztünk. — Az 1989-es események harmincadik évfordulójára készülve is azt tapasztaljuk, hogy még mindig nem érdeke a hatalomnak az, hogy végre nyilvánosságra kerüljön, mi is történt valójában 1989. coque samsung a40 december 15-én és az azt követő időszakban. Ön hogyan látja harminc év után az akkor történteket? — Fontos különbséget tenni a történelmi esemény és az általa beindult rendszerváltoztató folyamat között. Első vonatkozásban csak lelkesedéssel és megbecsüléssel lehet visszatekinteni az akkor történtekre. coque samsung a50 Temesváron egy olyan spontán népfelkelés tört ki, amely azóta is őrzi hitelességét, amelynek eszményei a részt vevő emberek bátorsága, a gonosz ellen és a szabadságért kiálló küzdelme minden elismerést megérdemel. coque samsung a70 Nem szabad hagynunk, hogy ezeket az értékeket tagadják, bemocskolják, úgymond a forradalmat ellopják. A magyarság különösképpen sajátjának érezheti a 1989-es szabadító karácsonyt, hiszen élén jártunk a felkelésnek, a mi református gyülekezetünkből indult el a változás folyamata. Bámulatos volt — és ezt kiemelném — az az összefogás, amely románok és magyarok között, a Temesváron élő nemzetiségek és egyházi felekezetek között kialakult, leküzdve az évtizedek óta tartó Ceauşescu-féle megosztó politikát, egymásra találva a közös ellenség, az ateista-kommunista diktatúra elleni harcban. coque huawei p10 Mindezek elvitathatatlan érdemei és értékei az 1989-es temesvári felkelésnek, és többé vagy kevésbé a forradalomnak indult népi megmozdulás egészének. — Mi volt a másik vonatkozás? — A másik vonatkozásban arról a harminc évről van szó, amely idő azóta eltelt. Sajnos azért nem tud Románia népe lelkesedni a temesvári népfelkelés, a forradalom és a kezdeti hőskorszak iránt, mert erre a közös felkelésre puccsszerűen ráépült egy államcsíny, amelyet tapasztalt kommunistaként Ion Iliescu egy titkos kommunista forgatókönyv szerint, megragadva a spontán felkelés nyújtotta lehetőséget és a már létező általános népi elégedetlenséget, rászerveztek egy puccsot, társaival megragadták a hatalmat, kihasználták az emberek jóhiszeműségét és lelkesedését, szinte színházi szakmaisággal megrendeztek egy álforradalmat, amelynek főszereplői a terroristák voltak (kilétük ma sem tisztázott) és fokozatosan végbement 1990 márciusán-júniusán keresztül az ellenforradalmi restauráció, a forradalom és annak csírájában lévő vívmányainak a lenullázása. Bekövetkezett a kommunista visszarendeződés, Ion Iliescu és csapata megszerezték és megőrizték a gazdasági és a politikai hatalmat, és mindmáig Románia viszi a rekordját az egész szovjet tömb országaiban a többé vagy kevésbé több ízben végbement kommunista restaurációnak. coque huawei p30 Ennek a folyamatnak, ennek a visszarendeződésnek és ellenforradalmi folyamatnak a kárvallottjai vagyunk mi, magyarok is, akiket első ízben a fekete március konspirációs levezénylésével törtek meg és újból elővéve a magyar kártyát, újból sikerült szembeuszítani egymással a magyarokat és a románokat, megtörve az 1989-ben előállott példás magyar-román összefogást, és helyreállítva a nacionál-kommunista eszmeiséget, a Ceauşescu-féle oszd meg és uralkodj politikát. Ebben játszott nagy szerepet az újraszerveződő szekuritáté mint Román Hírszerző Szolgálat (SRI). — A december 22-én megrendezésre kerülő megemlékezéseket egyre ritkábban, legtöbb esetben el sem hangzik az ön neve. Ennek mi lehet az oka? — A legtöbb megemlékezésen az én nevem igyekeznek elhallgatni, de vannak ellentétes esetek is. Ezekben a napokban jutott el hozzám a román nyelvű Historia folyóirat, amely foglalkozik a kelet-közép-európai rendszerváltás láncreakciós törésfolyamatával, ebben még a fényképem is benne van, méltatják a rendszerváltásban játszott szerepemet. Valóban igaz, hogy sokkal többször fordul elő az, amikor a szekuritáté illetékes fő képviselői, köztük például Filip Teodorescu vagy Costin Georgescu és mások habzó szájjal és ellenséges indulattal gyaláznak, egyenesen kémnek és hazaárulónak nevezve. Kétségtelen, hogy felülkerekedett egy olyan áltörténelmi, spekulatív politikai interpretáció, amely elvitatja nem csak személyem és református gyülekezetünk, hanem Temesvár érdemeit is. Ez a vetekedés a hatalmon és a titkosszolgálat befolyásoltsága alatt állók részéről már évtizedek óta tart, és azt gondolom, a csúcspontját akkor érte el, amikor Klaus Iohannis államfő visszavonta vonta tőlem a Románia Csillaga kitüntetést, ezáltal igyekezvén lenullázni erkölcsi és politikai szerepemet az 1989-es eseményekben. — Harminc év után mit kell még tennünk, hogy végre megtörténjen a rendszerváltás? — Azt gondolom, úgy kell viszonyulnunk az ügyhöz mint a jó orvosnak a halálos betegjei iránt, tudniillik, hogy igyekszik mindent megtenni. Úgy gondolom, hogy a Temesvári Kiáltvány kell érvényesüljön. Az 1990 márciusában elfogadott forradalmi nyilatkozat azzal zárul, hogy a forradalmat nem tekintik befejezettnek, békés eszközökkel tovább folytatják. Ez a töretlen antikommunizmus példamutató számomra anélkül, hogy összebeszéltünk volna jómagam is harminc éve ugyanezt a magatartást tanúsítom, természetesen ma már a hangsúlyok máshol vannak. A forradalom áldozatainak a gyilkosai még mindig nincsenek elszámoltatva. Nem lehet teljes a rendszerváltozás, ha a kisebbségpolitika nemzeti vonatkozásban nem megy végbe. Romániában továbbra is változatlanul a homogenizációs politika alapjául szolgáló történelemhamisító történelemszemlélet uralkodik.