Nem kevés munka és kitartás kell ahhoz, hogy valakiből évfolyamelső lehessen. A kiváló eredményekhez rögös út vezet, azonban nem lehetetlen. Stier Beatrixnak és Szilágyi Tekla Tamarának, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium végzős diákjainak mindez sikerült. De vajon mi szükséges ahhoz, hogy valaki évfolyamelső lehessen? Mindkét tanuló egybehangzón kijelentette, hogy a legfontosabb a céltudatosság, a rendszeresség és a helyes időbeosztás. Eredményeket csak kitartó munkával, a megfelelő egyensúllyal és folytonossággal lehet elérni. Ez alól a tanulás sem kivétel, állítja Szilágyi Tekla Tamara. „Én úgy gondolom, hogy mint mindenben, amiben eredményt szeretnénk elérni, a tanulásban is a folyamatosság a kulcs, és az, hogy megtaláljuk azt a bizonyos egyensúlyt. A folyamatos pörgés pedig idővel hozzászoktat a dolgok menetéhez, így pedig néha kicsit lehet lazítani az időbeosztáson. Ezért azt mondanám, hogy bár odafigyelést és fegyelmet igénylő feladat, mégsem gondolom azt, hogy részemről áldozat lett volna” — vallja be Tekla.

Stier Beatrix elmondta, hogy a célja soha nem az volt, hogy évfolyamelső legyen, csak önmagához mérten akart jól teljesíteni, s így számára nem tűnik soknak a befektetett munka, de persze azt is elismeri, hogy ez egy igen relatív fogalom, hiszen míg sokak munkája mellett eltörpülhet az övé, biztosan sokan vannak, akik számára nehezen elképzelhető, hogy annyi energiát fektessenek a sulis dolgokba, amennyit ő erre szánt. Beatrix szerint az időbeosztás elengedhetetlen. „Szinte naponta készítek magamnak időbeosztást, s ezt az apró, de azt hiszem, napjaim egyik leghasznosabb szokását már évekkel ezelőtt bevezettem. Nagyon fontosnak tartom a reálisan kitűzött apró célokat és a tervezést. Ha tudatosítjuk, mit szeretnénk teljesíteni, akár az adott napon, héten vagy hónapban, sokkal könnyebben találjuk meg a motivációnkat. Mert lássuk be, bármilyen nagy terveink is vannak, nem nagyon fognak motiválni egy hétköznapi sulis dogára való felkészülésben.”

Ugyanebben a módszerben hisz Szilágyi Tekla Tamara is. „Pár éve, amióta kevesebb időbe több feladatot kell belesűrítenem, igyekszem az előre látható teendőimet napokra leosztani. A leghatásosabb számomra az, hogy előző este végiggondolom és leírom a következő nap kihívásait, így sokkal rendezettebben tudom kezdeni a napom. Igazából ez egy olyan kialakítható szokás, amely segít abban, hogy a fejben elképzelt hosszú távú céljainkat összeszedettebben, kisebb célokra lebontva tudjuk teljesíteni.”

Mindkét diáklány rávilágított arra, hogy nem kell az egész nap a tanulásról szóljon, ha az idejüket jól osztják be, a rendszerességnek köszönhetően tanulmányaik mellett bőven volt idejük magukra is. „Őszintén szólva az idei évem kicsit zsúfoltabbra sikeredett, hiszen nem szerettem volna elhanyagolni azokat a tevékenységeket, amik az 'énidőm' részét képezik, de ennek az időszaknak nem is erről kell tulajdonképpen szólnia. Azt a szabadidőt, amely mindenki hétköznapjaiban ott van, minőségi időként kell eltölteni a családdal, barátokkal, bármilyen olyan tevékenységgel, akár alvással, amely segít abban, hogy motiváltabban tudjuk folytatni a feladatainkat. Nem elhanyagolható tehát számomra az sem, hogy különböző mozgásformák kipróbálásával színesítsem a heteimet, hisz mint tudjuk, a sport nagyban növeli a produktivitást és kitartást” — árulta el Tekla.

Beatrix szerint olyan évek ezek, amelyeket nem szabad, hogy kizárólag a tanulás töltsön ki. „Úgy telt el ez a négy év, úgy értem el kisebb-nagyobb eredményeim, hogy mindennap tudtam időt szánni a barátaimra s azokra a dolgokra, amelyek kikapcsolnak, szórakoztatnak: az évek során hétköznapjaim részévé vált a gitárszakkör, táncórák és sok más edzésforma, melyeket igyekeztem hetente többször beiktatni, s mindezeken kívül nem hagyhatom ki a jól bevált olvasás, filmezés és délutáni alvás jótékony hatásait. Számomra ezek nagy produktivitás- és hozzáállás-javító tényezők, tehát csak előrevisznek tanulás terén.”

A koronavírus-járvány és annak terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett óvintézkedések sem akadályozták meg a két tanulót abban, hogy tanulmányaikra összpontosítsanak. Viszont mint mindenki más, olykor ők is nehézségekbe ütköztek.

„Tanulás szempontjából én nem éreztem hátránynak a járványügyi óvintézkedéseket. Szinte teljesen szabad kezet kaptam az időbeosztásban, és ez az érettségi előtti hetekben jól jön. Ennek betartásához viszont nagy szükség van motivációra, összeszedettségre, amit az elmúlt években a tanáraink gőzerővel igyekeztek belénk nevelni, mégis hiányzott azért a személyes bátorítás meg persze a barátaimmal való találkozás. Igyekeztem lelkes és motivált maradni, viszont ez nem könnyű, mikor végzősként olyan dolgoktól lettünk megfosztva, amelyeket mindannyian nagyon vártunk. Mégis úgy gondolom, meg lehetett találni ebben az időszakban is a szépet” — vallja Beatrix.

Hasonlóképpen élte meg a helyzetet Tekla is. „Amikor ez az egész kényszervakáció elkezdődött, akkor teljes mértékben azt éreztem, hogy megfelelő ütemtervvel jövedelmező lesz ez az időszak számomra. Viszont azzal egyidejűleg, hogy megkaptuk azt a lehetőséget, hogy a saját ritmusunkban készülhessünk, egy kicsit vesztettem a motivációmból. Az online oktatás viszont lehetővé tette azt, hogy átláthatóbban kezelhessük feladatainkat. Számomra is nehézséget okozott az, hogy nem találkozhattam a barátaimmal, és hogy megfosztottak olyan eseményektől, amik az idei tanév megfelelő lezárásául szolgáltak volna.”

A jövőjükkel kapcsolatban elárulták, hogy Budapesten szeretnék folytatni a tanulmányaikat. Beatrix a Pázmány Péter Katolikus Egyetem molekuláris bionika mérnöki szakára szeretne jelentkezni, hiszen olyan szak ez, amelyre nagy lelkesedéssel tudott készülni az elmúlt évben, mert minden ágazatot felölel, amit szeret és ami érdekli. Tekla a Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán szeretne továbbtanulni. Elmondása szerint azért esett a választása erre a szakra, mivel úgy érezte, hogy ez egy olyan terület, amely az alapok mellett újdonságokkal is tud szolgálni számára.

Beatrix és Tekla pár hasznos tanáccsal is szolgált a diákoknak és nem csak. „Amit én talán a legfontosabbnak tartok, az az egyensúly megtalálása a tervezés és spontaneitás között. Mint említettem, meglepően hasznos egy jó időbeosztás, de ez sajnos számtalanszor felborul. A lényeg viszont az újratervezésben rejlik, abban, hogy ne legyünk túl szigorúak önmagunkkal, de ne is hagyjuk veszni, vágjunk bele újra és újra, ameddig véghez nem visszük az adott dolgot. Egy másik dolog, amit megtanultam az évek alatt, hogy ha leülsz tanulni, ha csak fél órát is, akkor csak és kizárólag azzal foglalkozz, semmi mással. Hihetetlen, mennyit könnyíthetsz így magadon, s mennyi időd szabadul fel — az Instagram pedig megvár” — ismerte el Beatrix. Tekla szerint a leghasznosabb tanács, amit személyes tapasztalatai alapján diáktársainak adhat, az az, hogy legyenek jól körülhatárolt céljaik. „Bármennyire rövid távúk, aprók, más számára talán értelmetlennek tűnők, de csak ezek segítségével lehet fenntartani a folyamatos érdeklődést. Ne felejtsetek el mindennap csinálni valami olyat, amitől féltek, mert ezek a szituációk fejlődéshez vezetnek, és kiszakítanak a hétköznapok monotonitásából. Ne sajnáljatok olyan elfoglaltságokra időt szakítani, amelyek megmosolyogtatnak! Végezetül pedig a hosszú távú céljaitok/fejlődésetek érdekében olyan emberek társaságában töltsétek a legtöbb időt, akik azt képviselik, amilyenné válni szeretnétek!”

Kallós András