Nyilván senki számára nem újdonság, hogy a fejét több, mint két éve felütő koronavírus-járvány mennyi nehézséget hozott az emberek életébe: betegséget, félelmet, bezártságot, kilátástalanságot, de ne felejtsük el a vírus gazdaságra gyakorolt hatását sem, hiszen sok vállalat azóta sem tért teljesen vissza a régi kerékvágásba.
Természetesen a vírus előtt is voltak olyan kollektív stresszt okozó események – például a földrengések vagy hurrikánok – amelyek személyiségre gyakorolt hatásait a mai napig sem tudták meghatározni a pszichológusok. Egy új tanulmány szerint azonban a gyász vagy a tartós társadalmi elszigeteltség – mint a koronavírussal járó bezártság – hatással van az emberek személyiségére. "A fiatalok morcosabbak és hajlamosabbak lettek a stresszre, ráadásul kevésbé együttműködőek és magabiztosak" - állítja Angelina Sutin professzor, a Floridai Állami Egyetem Orvostudományi Főiskolájáról.

A felmérés

A kutatók több mint 7000 embert vizsgáltak meg az Understanding America online tanulmányban, és a világjárvány előtt és alatt különböző időpontokban végeztek felméréseket.
A résztvevőkkel személyiségteszteket töltettek ki, amelyek öt tulajdonságot vizsgáltak: neuroticizmust (a negatív érzelmi reakciókra való hajlam mértéke), extraverziót (személyiségdimenzió, mely azt jelzi, hogy a személy figyelme milyen mértékben irányul önmaga irányába befelé vagy a külvilág irányába kifelé), nyitottságot, kedvességet és lelkiismeretességet. 
A 18 és 109 év közötti résztvevők a járvány előtt, a járvány kezdetén és később a járvány alatt vettek részt teszteken, személyenként átlagosan három tesztet töltve ki.
 
Az eredmények

A pandémia első szakaszában (2020 márciusától decemberig) a résztvevők személyisége viszonylag stabil maradt, csupán a neuroticizmus csökkent kis mértékben a pandémia előtti időszakhoz képest. A magyarázat az lehet, hogy a járvány valójában „okot adott” a szorongás érzésére, így az emberek nem a saját hangulatukat hibáztatták.
A neuroticizmus csökkenése a világjárvány második felére (2021-2022) megszűnt, és a helyébe az extraverzió, a nyitottság, az egyetértés és a lelkiismeretesség csökkenése lépett a pandémia előtti személyiséghez képest. A legnagyobb változásokat a fiatal felnőttek körében figyelték meg, míg az idősebbek körében nem volt jelentős változás a tulajdonságokban.
A szakemberek szerint a fiatalok személyisége képlékenyebb, így rájuk is erősebben hatott a járvány. "Bár a világjárvány mindenki számára megterhelő volt, főleg a fiatal felnőttek feladatait zavarta meg, például az iskolát és a munkába való átállást, valamint a társadalmi tevékenységeket, valamint a kapcsolatok fejlesztését is." - mondta Sutin. "Bár még nem mértük fel ennek a változásnak az okait, de ez a zavar nagyobb hatással lehetett a fiatalabb felnőttekre, mert ezek a tevékenységek a legfontosabbak számukra." – tette hozzá a professzor.
A kutatók továbbra is figyelemmel kísérik a vizsgálatban résztvevőket, hogy megállapítsák, hogy a személyiségváltozások csupán átmenetiek vagy tartósak lesznek.

Szabó Beatrix