A hanuka a fény és az öröm ünnepe, de a megújulásé és a csodáké is — azon csodáké, amelyek ma is megtörténhetnek. Ilyen csoda az is, hogy voltak, akik túlélték a borzalmas holokausztot, ma is közöttünk vannak még, és tegnap átvehették kitüntetéseiket.

Vasárnap lobbant lángra az egyik legnagyobb zsidó ünnep, a nyolc napon át tartó hanuka első gyertyalángja, a fény és az öröm ünnepének ötödik napján pedig különleges vendégek érkeztek a Share Tora-zsinagógába, hogy az együtt ünneplésen és örvendezésen túl átnyújtsák a holokauszt szatmári túlélőinek Iohannis államfő kitüntetését.

Elsőként Adrian Beşa hitközségi elnök köszöntötte a nagy számban egybegyűlteket, távolról és közelebbről érkezett vendégeket — köztük a Kölcsey Ferenc Főgimnázium azon diákcsapatát, amelynek tagjai a zsinagóga épületét fogadták örökbe —, majd Pusztai Emmanuel, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének főkántora üdvözölte a jelenlévőket. „Amikor meggyújtjuk a hanukai gyertyákat, áldást mondunk, megköszönve őseinknek és elődeinknek, hogy megmaradtak hitükben, és továbbadták nekünk ezt a hitet. 'Meggyújtjuk ezeket a gyertyákat, hogy felidézzük Általad való megmenekülésünket és a csodákat, amelyeket ősatyáinkkal cselekedtél az ő idejükben ezeken a napokon, szent főpapjaid által' — hangzik az imában. Ám ahhoz, hogy az apró lángokból újra hitet és boldog örömöt meríthessünk, meg kell ismernünk, és magunkénak kell éreznünk azokat. Ha szívünk nyitott, a fények tükröződni fognak benne” — fogalmazott, majd a lobogó gyertyák mellett elénekelte az ünnepi áldásokat. Akárcsak a főkántor, első alkalommal látogatott Szatmárnémetibe a már hosszú évtizedek óta a dél-franciaországi Montpellier-ben élő s az ottani egyetemen tanító Carol Iancu professzor is, aki mint mondta, örömmel érkezett abba a városba, amelyben nagy múltra visszatekintő és kiemelten fontos történelme van a zsidóságnak. „Hogy ma itt lehetünk, az a fény kettős győzelme — a hanukai gyertyák apró fényei talán nem képesek bevilágítani egy apró szobát sem, mégis évezredek történelmének 'visszfénye' rajzolódik ki bennük; és a fény csodája, hogy ilyen sokan gyűltünk most össze. Kétféle csoda létezik: a rejtett csoda, mint például purim ünnepén, és a kinyilatkoztatás csodája, mint hanukakor, és ezek a csodák napról napra ismétlődnek. A fény győzelme pedig a szellemiség győzelme is a sötétség, a butaság, a gonoszság fölött” — fogalmazott, pár szóban felidézve, hogy a világ legrégebbi, az 1230-as években alapított orvosi egyetemének számító montpellier-i egyetemen az 1930-as években rengeteg zsidó származású (s köztük kiemelten sok erdélyi) fiatal orvostanhallgató volt, majd olyan sötét évek következtek, amikor még csak át sem léphették a több évszázados épület küszöbét, de a legmélyebb sötétség fölött is győzedelmeskedett a fény — napjainkban pedig már egyáltalán nem az számít, melyik hallgató milyen vallású vagy nemzetiségű, csakis a szellemi képességei.

„Sok csodáról van szó a Tórában — hangsúlyozta Eduard Kupferberg szövetségi főtitkár —, a hanukai mécses és olaj csodájánál sokkal nagyobbakról, elég csak a pusztai vándorláskor 40 évig hulló mannát vagy Mirjam forrását említeni, mégsincs manna- vagy forrásünnepünk, mert csak azokat a csodákat ünnepelhetjük, amelyek ma is megtörténhetnek. Manna nem hull többé, de Isten segítsége mindig velünk van és lesz. Népünk az évezredek alatt sok mindent túlélt — elég lett volna csak a Soa (holokauszt) —, országot is kaptunk, amely ma az egyik legfejlettebb a világon. Talán furcsa, hogy ilyen örömalkalommal adunk át egy ilyen, tragédiára emlékeztető díjat, de az, hogy önök túlélték, és most itt vannak velünk, maga a csoda” — mondta, majd átadta a holokauszt szatmári túlélőinek, Steinberger Katalinnak, Arno Bleinek, valamint a betegsége miatt ott nem lévő Décsei Miklós fiának azokat a kitüntetéseket, amelyeket Klaus Werner Iohannis államelnök adományozott a romániai holokauszt emléknapján.

Szabó Kinga Mária