Mennyit ér egy ember? — tették fel a kérdést egy közvélemény-kutatás készítői. Mint ilyen esetekben mindig, most is számtalan válasz érkezett, ezek közül egy ragadta meg a figyelmemet, amely így hangzik: „Amennyit magával tud vinni az ember a gyerekkorából”. Azóta is foglalkoztat a kérdés: mi az, amit magunkkal tudunk vinni a gyerekkorból, mi az, ami a felnőtté válással nem szűnik meg, mi az, ami olyan mély nyomokat hagy, hogy az örök életünkre elkísér? Elgondolkoztál-e már azon: mi az, ami téged felszabadít, felnőtté, emberibbé, szabadabbá tesz? Szabaddá úgy, hogy a szabadságot mély gyökerek és kötődések, erős ragaszkodások biztosítják. Ezekkel legtöbbször te is egyetértesz, sokszor eldöntöd, hogy te is ezt akarod, hogy megmutatod, hogy megcsinálod, de nem tudsz változtatni a hozzáállásodon. Nem tudsz átlépni önmagad hibáin, nem tudod megelőzni a hibáidat, nem tudod felismerni, hogy ha a gyerekkor tisztasága, egyszerűsége, álmai és vágyai felnőttkorban is benned élnek, az nem más, mint a felnőtt élet játszótere. Egy lehetőség a gondtalanságra, a gondok kizárására, legyőzésére. Ismered a mondást: amit szeretsz, azt nem tudod feladni. De mi a titka annak, hogy valamit megszeress? Mi a titka annak, hogy a jót, a legjobbat szeresd meg? A titok az, hogy őrizd és vedd komolyan azt, amit a gyerekkorból hoztál. Őrizz minden emléket, minden pillanatot. Mert valóban sokat ér az, ha képes vagy „felnőtt fejjel”, „felnőtt gondolkodással”, „felnőtt látásmóddal” gyermeki hittel, reménykedéssel, álmokkal, vágyakkal, tenni akarással haladni azon az úton, amelyen gyerekkorodban fogták a kezezed, vigyáztak rád, neveltek-oktattak… Most viszont vagy egyedül haladsz, vagy neked kell megkeresned, hogy ki fogja a kezed, kinek fogod a kezeit.
Mennyit ér az ember, mennyit érsz te akkor, amikor minden mércét meghaladsz, és te lesz a mások mércéje? Mennyit érsz te, amikor a távolból, a több évtizedes múltból kell visszaidézni pillanatokat, szavakat, történeteket? „Felnőtt fejjel” vajon képes vagy-e jóvátenni elhibázott döntéseket? Képes vagy-e utat változtatni, új célokat kitűzni, és megtanulni, hogy minden döntésnek dominóhatása van?
Elek György