Tegnap délelőtt a Kölcseyben indult útjára a középiskolás lányokat megszólító, a HPV-vel és a méhnyakrákkal kapcsolatos figyelemfelkeltő, „A fele se mese”elnevezésű előadás-sorozat.
Bár nem kéne így lennie, mégis tabutémának számítanak még ma is — és nemcsak az iskolákban, de nagyon sok családban is — a „női megbetegedések”, nőgyógyászati vizsgálatok és szűrések, valamint értelemszerűen a szexuális nevelés is. Pedig nagyon sok esetben az információ és a szűrés életet menthet — különösen érvényes ez a méhnyakrákra, a „sokáig tünetmentes gyilkosra”, amelybe paradox módon évente több ezer nő hal bele, miközben az egyik, már korai stádiumában legkönnyebben felismerhető és legnagyobb sikerrel gyógyítható daganatos megbetegedés. Épp ezért gondolta úgy dr. Major Klaudia szülész-nőgyógyász rezidens orvos — s ebben egyöntetűen támogatta a Szatmár megyei RMDSZ Nőszervezete is —, hogy a 15–18 éves (diák)lányok felvilágosítását célozza meg. Azért őket, mert egyrészt talán ők azok, akik a legkevesebbet tudnak a méhnyakrákról, pedig ez a betegség már fiatalkorban is előfordulhat, de meg is előzhető és gyógyítható is; másrészt azért is, mert a lányok az előadáson hallottakat nagy valószínűséggel el fogják mondani, meg fogják beszélni odahaza édesanyjukkal (esetleg nagymamájukkal, nagynénjükkel), így az információk még több nőhöz jutnak el; harmadsorban pedig azért, mert oly kevés lehetőség nyílik az iskolákban hasonló felvilágosító órákra.
A nyolc középiskolába eljutó, „A fele se mese” címmel szervezett, a HPV-vel (humán papillómavírus) és a méhnyakrákkal kapcsolatos figyelemfelkeltő karaván tegnap indult útjára a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, amelynek dísztermében több mint 350 diáklány hallgatta végig a diavetítéssel kombinált előadást. Dr. Major Klaudia először a HPV-t mutatta be, hiszen ez a vírus, pontosabban 14 fajtája felelős a méhnyakrák kialakulásáért. „A HPV leggyakrabban szexuális úton terjed, és nem „kell” sok partner hozzá, elég egyetlenegy. S bár a leghatásosabb védekezés (mint sok egyéb ellen is) az óvszer, de csak akkor, ha teljes egészében lefedi a fertőződhető területeket — ugyanis a nemi szervek bőrfelületeinek érintkezésével jut át egyik testről a másikra a vírus. Életünk során többször is megfertőződhetünk, mondjam úgy: a HPV jön-megy, és észre sem vesszük, mert nincsenek tünetei, ám immunrendszerünk minden alkalommal harcba kezd ellene. A legtöbbször sikeresen harcol, de gyenge immunrendszer esetén a vírus tartósan elidőzik a méhnyak sejtjeiben, és 5–6 éves időzés a méhnyakrák kialakulását okozza” — magyarázta az orvosnő, hangsúlyozva azt is: maga a méhnyakrák is sokáig tünetmentes, általában csak a végső stádiumokban érzékeli a beteg, hogy valami nincs rendben. A daganatos megbetegedés viszont megelőzhető a rendszeres nőgyógyászati szűréssel — melyet a szexuális élet elkezdésétől számítva évente egyszer el kell végezni — és a védőoltásokkal. Végül a doktornő arra kérte a diáklányokat: kérdezzenek bátran, és — saját gimnazista tapasztalataira alapozva — megadta elektronikus elérhetőségét, hiszen sok esetben kevésbé kényelmetlen írásban kérdezni, mint élő szóban. „Ebben az esetben a probléma csak akkor válik problémává, ha nem foglalkozunk vele” — summázta az előadás végén Pataki Enikő iskolaigazgató, majd a nőszervezet tagjai — hiszen vendégségbe nem illik üres kézzel érkezni — átadták dr. Szabó Katalin iskolaorvosnak azokoat a fájdalom- és lázcsillapítókból, kötszerekből stb. álló csomagokat, amelyek jól hasznosíthatóak a gimnázium orvosi rendelőjében.
Szabó Kinga Mária