A szomorú évforduló alkalmából ft. Heinrich Antal plébános celebrált ünnepi szentmisét a helyi templomban, ezt követően pedig koszorúzásra került sor a község központjában. A megemlékezésen a helybelieken kívül a szomszédos községek vezetői is jelen voltak.

Az immár 72 évvel ezelőtt történt szomorú eseményre emlékeztek szombat délelőtt Csanáloson, hiszen 1945. január 3-án kezdődött meg a Nagykároly környéki falvakból a svábok deportálása. Sokan soha nem tértek haza, s akik hazatértek, azok életére is rányomta bélyegét a deportálás traumája. Az ünnepi szentmise elején ft. Heinrich Antal plébános idézte fel a szörnyű eseményeket. A szentmise végén egy volt csanálosi deportált, Soltész István a munkatáborban szeretteinek írt verse hangzott el. Ezt követően a résztvevők idén először nem a falu temetőjébe vonultak emlékezni, hiszen tavaly nyáron a község önkormányzata és az egyház, illetve támogatók jóvoltából új emléktábla került fel a kultúrotthon falára. Az emléktáblán szereplő névsor, bár nem teljes, mégis segít emlékezni. Sajnos ma már egyre kevesebben beszélnek az ott történtekről azok közül, akik átélték a deportálás szörnyűségeit. Pedig beszélni kell róla, hogy így próbáljuk meg elérni: ilyesmi többé ne történhessen meg. Ezért fontos az emlékezés is azokra a szülőkre, nagyszülőkre, dédszülőkre, akik szörnyűségeken mentek keresztül.

Mellau József polgármestertől megtudtuk, a községben mindössze négy egykori deportált él még, egy ötödik pedig Budapesten lakik. Az ünnepségen a polgármester köszöntötte az egybegyűlteket a deportálás 72. évfordulóján, külön kitérve azokra az egykor elhurcoltakra is, akik mozgáskorlátozottságuk miatt már nem lehettek jelen az eseményen. „Sokat hallottunk már a résztvevők elbeszéléséből, a családok birtokában lévő dokumentumokból, hogy mi is az a láger, mi az éhezés, mi a nélkülözés, a kiszolgáltatottság és a megalázás. Sokan el akarják felejteni, meg nem történtté tenni ezt a földi poklot. Az ő szenvedésük, a mártírok halála legyen figyelmeztetés az utódok számára, hogy hasonló gaztett soha többé ne fordulhasson elő. Senkit nem lenne szabad elítélni, megalázni, meghurcolni származása, etnikai hovatartozása miatt, hiszen ezeknek az ártatlan embereknek csupán egyetlen bűnük volt, hogy svábnak születtek. Nekünk, az utódoknak tisztelnünk kell ezeknek az embereknek az áldozatát, és minden tőlünk telhetőt el kell követnünk, hogy hasonló borzalomra ne kerülhessen sor” — emlékeztetett a polgármester. A rövid megemlékezés végeztével a helyiek, a környékbeli sváb falvak vezetői, valalmint a Német Demokrata Fórum megyei szervezetének vezetői koszorúkat helyeztek el az emléktábla alatt.