Mindeddig példa nélküli módon kormányzati felelősségvállalással, azaz parlamenti vita nélkül akarja hatályba léptetni a jövő évi állami költségvetés törvénytervezetét a kormány.

Románia modern kori történelmében eddig még nem volt példa arra, hogy az ország következő évi költségvetését a parlamenti megvitatás lehetőségének kihagyásával, kormányzati felelősségvállalással léptessék hatályba. „Ez azt jelenti, hogy az ily módon beterjesztett törvények hatálybalépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament. Ha a törvényhozás három napon belül nem terjeszt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a bizalmatlansági indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül. A kormányzati felelősségvállalás egyfajta átmenet a rendes törvény és a sürgősségi kormányrendelet között — a demokráciának nem tesz jót, hiszen legnagyobb hátulütőjeként nincs vita vagy megvitatási lehetőség, előnye jelen esetben, a 2020-as országos költségvetés kapcsán az, hogy az önkormányzatok, közintézmények már január elejétől tudják, mire számíthatnak az évben; nem úgy, mint például idén, amikor bő negyedév már eltelt 2019-ből, mire meglett a büdzsé. Egészségesebb lett volna átvinni a házon a költségvetés tervezetét, de úgy vélem, egyrészt az idő rövidsége miatt döntött így a miniszterelnök (hiszen két hét múlva véget ér az év, és a legoperatívabb parlamenti megvitatáshoz is bő tíz nap szükséges); másrészt pedig ne feledjük: nincs átlátható parlamenti többség, és egy populista húzással, módosító indítvánnyal könnyen borulhat minden. Volt már rá precedens, például 2011-ben, amikor sérülékeny kormánytöbbséggel a pedagógusfizetések megduplázásának tervét átnyomták ugyan a parlamenten, de az soha nem lett betartva” — magyarázza Pataki Csaba megyei tanácselnök, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke. S úgy tűnik, a „populista húzással” igaza is van, méghozzá saját fegyverrel lőnek vissza a nemzeti liberálisokra, ugyanis a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottsága pozitívan véleményezte azt a tervezetet, amely szerint 19%-ról 16%-ra csökkenne az általános forgalmi adó (áfa) kulcsa, míg az élelmiszerekre kivetett 9%-os áfakulcs 5%-ra módosulna — a tervezetet egy liberális honatya nyújtotta be, akkor még ellenzékből, kormányzó pártként viszont a költségvetés-tervezetben nem számolt az áfacsökkentéssel, a szociáldemokraták azonban nagyon szeretnék.

Még nem teljesen végleges

A pénzügyminisztérium által tegnap közvitára bocsátott (azaz még nem teljesen végleges) tervezet 2020-ra 4,1%-os gazdasági növekedéssel, 3,59%-os államháztartási hiánnyal és 3,1%-os átlagos inflációs rátával számol. A tervezet értelmében az országos bruttó átlagjövedelem 5429 lej, a nettó pedig 3324 lej lesz; a becsült munkanélküliségi ráta 3 százalékra csökken szemben a 2019-es 3,2 százalékkal, a munkanélküliek számát pedig 275 000-re becsülik, és az alkalmazottak száma várhatóan 1,9 százalékkal növekszik majd. A törvénytervezet a jelenlegi szinten fagyasztja be a közméltóságok jövedelmét (beleértve az élelmiszerpótlék értékét és az érdemjuttatás összegét is, amely 6240 lej marad), ugyanakkor megtiltja a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.

A számítások szerint a jövő évben 360,149 milliárd lej fog befolyni az államkasszába, az állami kiadások pedig 400,694 milliárd lejt fognak kitenni, a költségvetési deficit így 3,59% lehet. A tervezet értelmében a közberuházások az idei 44,4 milliárd lejről 50,7 milliárd lejre fognak növekedni; a társadalombiztosítási költségvetés kiadási oldala (nyugdíjak, szociális támogatások) jövőre a GDP 7,9%-át fogja kitenni a tervezet szerint, míg bevételek szintjén 87,3 milliárd lejjel számolnak (a társadalombiztosítási költségvetés összeállításánál 5429 lejes bruttó, 3324 lej nettó átlagbérrel számoltak a pénzügyminisztérium szakértői).

Ki többet, ki kevesebbet kap

Érdekesen alakulnak a minisztériumok költségvetési: hét szaktárca — regionális fejlesztésekért felelős minisztérium, egészségügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi, pénzügy-, külügy-, gazdasági minisztérium, Legfőbb Ügyészség, Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), Állandó Választási Hatóság — az ideinél jelentősen kisebb összegből lesznek kénytelenek gazdálkodni (például az Állandó Választási Hatóság idén 388 millió lejt kapott, jövőre pedig 248 milliót fog — miközben 2020 is dupla, helyhatósági és parlamenti választási év lesz). Kilenc minisztérium pedig — munkaügyi, európai alapokért felelős, védelmi, belügy-, oktatási, igazságügyi, ifjúsági- és sport-, szállítási, kulturális minisztérium, Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), Román Hírszerző Szolgálat (SRI), Kormányőrség (SPP), Különleges Hírszerző Szolgálat, társadalombiztosítási költségvetés — valamivel vagy épp jelentősen tovább nyújtózkodhat, mint idén.

„Persze az, hogy nem lesz parlamenti vita a költségvetés-tervezet kapcsán, nem jelenti azt, hogy ne zajlanának tárgyalások, egyeztetések a kormánnyal, mint ahogy történnek is, és ezek során a politikai pártok elmondják módosító javaslataikat. Például az RMDSZ a településfejlesztési (PNDL) programnak a tervezettnél jelentősebb mértékű finanszírozását fogja kérni, hiszen ebből a programból egyrészt (főként a vidéki települések számára) lényeges beruházások valósultak már meg, másrészt számos beruházás kivitelezése most van folyamatban, Szatmár megyében is” — magyarázza Pataki Csaba tanácselnök.

A költségvetés kormányzati felelősségvállalással való elfogadása egyébként a politikai pártok rosszallását váltotta ki, és veszélyes precedensnek tartja az RMDSZ is, hangsúlyozva ugyanakkor azt is: az a fontos, hogy az országnak minél hamarabb legyen költségvetése. „Nem volt még példa az országos költségvetés ilyetén hatályba léptetésére, de olyan sem nagyon volt, hogy január 1-jén kész, elfogadott költségvetéssel kezdjük az új évet — a törvény ezzel kapcsolatos előírását akkor sem tartották be, amikor 70%-os többsége volt a kormánynak a parlamentben. Most pedig egy kisebbségi kormány szeretné, akarja elfogadtatni a döntését, terveit, így (az idő rövidségén túl) valamiképp érthető is, ha a kormányzati felelősségvállalást választották, hiszen egy populista húzással, módosító indítvánnyal könnyen borulhat minden” — teszi hozzá Pataki.

Visszanyal a fagyi: csökken az áfa?

A parlament költségvetési bizottsága támogatja, hogy január 1-jétől 19 százalékról 16 százalékra csökkenjen az általános forgalmi adó, míg az „emberi és állati fogyasztásra szánt élelmiszerek, háziállatok és házi baromfifélék, magvak, növények és élelmiszer-készítéshez használt összetevők, élelmiszerek kiegészítésére vagy helyettesítésére szolgáló termékek szállításánál” az áfakulcs 9%-ról 5-re csökkenjen. A tervezetet a nemzeti liberális képviselők terjesztették a parlament elé, még ellenzéki korukban, most azonban a szociáldemokraták vették elő a fiók mélyéről és támogatják is teljes mellszélességgel — s talán nem véletlenül épp akkor, amikor a kormányzópárttá előlépett nemzeti liberálisok bemutatták a költségvetés-tervezetet, amely természetesen nem számolt az áfacsökkentéssel (a Ziarul Financiar nagyvonalakban végzett számítása szerint ez az áfakiesés durván akkora összeget tenne ki, mint amennyivel kevesebbet kap a tervezet szerint jövőre az egészségügyi, a regionális fejlesztési és a mezőgazdasági minisztérium).

Az áfacsökkentő-tervezetet még október 21-én fogadta el a szenátus, a döntő házat jelentő képviselőház pedig ma szavazhat róla; Iohannis államfő tegnap úgy nyilatkozott az ügyben: az áfacsökkentés nem időszerű, a költségvetés jelen pillanatban nem bírná el ezt az intézkedést. „Ha tovább nő a gazdaság és jól mennek a dolgok, az elkövetkező években beszélhetünk erről, de így, egyik napról a másikra nem jó csökkenteni az áfát” — fogalmazott.

Szabó Kinga Mária