Kilátástalan helyzetbe, a csőd szélére kerültek a szatmári tejtermelő gazdák, az egyetlen felvásárló cég ugyanis minimális árat fizet — a megyei tanács viszont segíthetne rajtuk.

Nem hiába voltak félelmeik az uniós tejkvóta-rendszer megszüntetése miatt a tejtermelő gazdáknak. A Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter által áprilisban megfogalmazott cél pedig — a feldolgozó a hazai tejet vásárolja fel reális áron, minél kevesebb költséggel állítsa elő a terméket, és ne külföld felé orientálódjon tejbeszerzés szempontjából — egyre kevésbé tűnik megvalósíthatónak. Főleg azokban a megyékben vannak gondok, ahol csak egy nagybani felvásárló cég maradt, mely —kihasználva monopolhelyzetét — a legalacsonyabb árat fizeti a termelőknek.

„A csőd szélére és szinte kilátástalan helyzetbe kerültek a gazdák!” — mondja mély felháborodással a jelenleg 11 tehenet tartó, gencsi Récsei Beáta. — Az Unicarm céggel van szerződésünk, ő veszi át tőlünk a tejet, de hónapról hónapra kevesebbet fizet érte. Az utolsó elszámolásnál már csak 40 és 50 banit fizetett literenként. És ki tudja, mire számíthatunk még ezután, hiszen a szerződésünk szeptember elején lejár. Gondoltuk, hogy az 1,20–1,30 lejről (ennyit fizetett még tavaly) leviszi 20–30 banival, hiszen december óta folyamatosan csökkenti az árakat, de erre a legrosszabb álmunkban sem számítottunk. És decire pontosan csak annyit vesz át, amennyi a szerződésben szerepel. Itt kallódott 100–200 liter drága friss tej, vagy öntöttük a disznók elé, vagy sajtot, túrót készítettünk és adtuk az ismerősöknek. Lehetetlen helyzetbe kerültünk és nyomorgunk a véres-verítékes munkánk után. Itt, Gencsen, van olyan állattartó, akinek 50 tehene van, két munkást alkalmaz és ő maga is hajnaltól éjszakáig dolgozik. Mihez tud, mihez tudunk így kezdeni? Az aszály pedig még jobban tönkretesz bennünket! 12–15 lej egy bála lucerna. 100 lej a kukorica mázsája. El kéne kezdeni a téli abraknak a beszerzését, de miből?! Ilyen tejárakból mit tudok vásárolni? És ami még fájóbb, hogy tőlünk 40 baniban veszi át a tejet az Unicarm, az üzleteiben pedig 3 lejért árulja, a sajtnak kilóját pedig 30–35 lejért. A férjemmel 15 éve foglalkozunk gazdálkodással, földműveléssel, de most már azon gondolkozunk, hogy feladjuk az egészet. És nem csak mi vagyunk ilyen helyzetben, hanem minden tejtermelő. Próbálnánk eladni a teheneket, de higgye el, nem tudunk megszabadulni tőle még vágóáron, állatonként 1200 lejért sem!” — sorolja egyre elkeseredettebben. Véleménye szerint egyetlen életképes megoldás az lenne, ha Eugeniu Avram prefektus megbeszélésre hívná össze az állattartókat és Vasile Lucuţ cégtulajdonost, hogy megegyezzenek egy reális, mind a termelők, mind a felvásárló számára elfogadható árban. Egy ilyen megbeszélésre ugyan sor került már tavasszal is, de nem jártak sikerrel, azóta pedig a cégtulajdonos nem akar tárgyalmi, mert szerinte „nincs miről.”

A megyei tanács segíthetne

A két éve alakult és 12 farmot tömörítő Samuslact Egyesület vezetője, Frei Daniel megkeresésünkre elmondta: nekik a a nagykárolyi feldolgozóegységét tavaly felszámolt Friesland céggel van szerződésük, ők veszik át a napi 3800 liter tejet, majd elszállítják azt a Marosvásárhely és Kolozsvár melletti tejfeldolgozókba, saját költségen, saját hűtőautókkal. „Nagyon sajnálom a tehéntartókat, bár 2012-ben bolondnak tartottak, amikor végigjártam minden farmert és próbáltam meggyőzni őket, hogy lépjenek be az egyesületbe… Az utolsó társat tavaly márciusba vettük be. Sajnálom, hogy a hivatalosságok nem avatkoznak be hatékonyan ennek a nagyon komoly problémának a megoldásába. Tudom, a kormánymegbízott már próbálkozott, de Lucuţ elzárkózik még a megbeszéléstől is. Viszont a megyei tanács segíthetne, mint tette ezt Hargita és Kolozs megye esetében. Ott ugyanis a tanács beleszólt, átvett egy-egy régi/csődbe ment tejgyárat és támogatta a helyi termelőket, hogy ott dolgozzák fel a tejtermékeket, amelyeket a megye területén árusítanak. Fél évvel ezelőtt megkerestük Adrian Ştefet ezzel a javaslattal, kéréssel. Igért is segítséget, de azóta, hat hónapja, semmi. Az sem lenne rossz és segítené a termelőket, ha például az iskolai tej-kifli program keretében a szatmári gyermekek szatmári tejet innának és nem bánátit.”

Szeptember 7-én Brüsszelben arról tanácskoznak majd az EU agrárminiszterei, hogy valamilyen formában mégis támogassák a liberalizáció miatt bajba jutott tehéntartókat. De azt nem tudni, a brüsszeli döntés hatása Szatmárig mikor ér majd el…