1986 április 26-án két robbanás rázta meg a csernobili atomerőmű 4-es számú blokkját egy rosszul végrehajtott teszt miatt. A robbanás következtében hatalmas mennyiségű radioaktív anyag jutott a légkörbe, egyes becslések szerint Európa lakosságának egyharmadát érte emiatt sugárzás.

Az atomszerencsétlenség áldozatairól nincsenek hivatalos adatok, az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint az atomszerencsétlenség 9000 személy halálát okozta, és további 200 ezren súlyosan megbetegedtek. A sugárzás Norvégiát, Svédországot, Finnországot, Jugoszláviát, Ausztriát, Bulgáriát és Romániát érintette leginkább. A csernobili atomerőműben 1986 decemberében újraindították az energiatermelést, és az erőmű egyik blokkja egészen 2000-ig működött. A felrobbant atomreaktor fölé a baleset után vasbeton-szarkofágot építettek, de ez egy idő után már nem volt biztonságos, ezért 2012-ben elkezdték egy új védőburok építését. Ennek költségeihez negyven ország járult hozzá, a célra kétmilliárd eurót gyűjtöttek össze. A védőburok élettartamát száz évre tervezték.

Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország a mai napig érzi a katasztrófa hatását, nagy költségeket jelent a területek tisztítása, valamint az áldozatok egészségügyi ellátása. Nehéz megítélni, pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben (például rákban), és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa okozta-e. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg; valamint úgy becsüli, hogy körülbelül 4000 ember halt meg a későbbiekben ezzel kapcsolatos betegségekben.

A Nemzetközi Rákkutató Újság (International Journal of Cancer) 2006-os tanulmányában megjelent egy újabb tudományos modell. Eszerint a csernobili szerencsétlenség körülbelül 1000 pajzsmirigyrákos és 4000 egyéb rákos esetet okozott Európában, ami az összes rákos esetek 0,01%-a a szerencsétlenség óta. A tanulmányban megjelent tudományos modell szerint a tragédia 2065-ig kb. 16 000 pajzsmirigyrákos és 25 000 más típusú rákos megbetegedést okoz. A teljes hatását a lakosság egészségre nehéz megbecsülni.