Egy ideje szokássá, divattá, rendhagyóvá vált a családi délutánok, családi napok és más, a családdal kapcsolatos rendezvények, események szervezése. Általában azokra a dolgokra szokás ráirányítani a figyelmet, amelyek nem működnek a rendeltetésüknek megfelelően. Ilyen ma már az egyik legősibb közösségi forma, a család is. A modern és fejlett társadalomban a családban is az egyéni, individuális érdekek kerülnek előtérbe. Az önállóságra törekvés érzelmi szinten is megjelenik. A családdal kapcsolatos kérdések sohasem egyszerűek, mert egyszerre mindig több embert érintenek. Ezért van az, hogy a huszonegyedik században a család intézménye egy elég komoly válságba került, ami egyesek szerint erkölcsi válság, mások szerint egyfajta megújulás vagy átalakulás. Tény az, hogy a család fogalmát nem lehet egyértelműen meghatározni. A magyar társadalomban a családot mint történelmi örökséget kezelték századokon át. Mindig egyértelmű volt, hogy a nemzetet és az egyházat szolgálta, nagyon sok esetben felülírva az egyéni szükségleteket. A jelenleg végbemenő változásoknak számtalan oka van, a maga módján mindenre lehet magyarázatot adni, nem lehet viszont látni, hogy a folyamatban lévő változások hova vezetnek.

A család minden ember életének a legmeghatározóbb közege. Ma már azt tapasztaljuk, hogy egyre ritkább a csupán pozitív érzelmeket közvetítő szülői viszonyulás a gyerek felé. Mindaz, ami személyesen jellemzi az embert, valamilyen módon kötődik a családhoz, ott alapozódik meg. A család hagyományos nevelői funkciói viszont megváltoztak, mivel a felpörgött társadalmi, gazdasági és szociális történések közepette a szülők kevesebb időt tudnak együtt tölteni gyermekeikkel. A társadalom válsága vezet valahogy a családi élet válságához. Így kerülnek a társadalom és a család érdekei összeütközésbe. Majd ez vezet a gyerek érdekeinek a figyelmen kívül hagyásához. A család funkciói közül előtérbe kerül a gazdasági funkció — miből élünk meg —, és háttérbe szorulnak a személyiségformáló funkciók, az érzelmi szükségleteket kielégítő funkció, a gyerekek életének ellenőrzése és a szocializációs funkció. A válság olyan helyzetet jelent, amikor különböző lehetőségek jelennek meg, amelyek közül választani kell, vagy a válságot felfoghatjuk próbatételnek, nehézségnek is, ami változáshoz vezet. A válságot, ha változásként fogjuk fel, akkor a családi funkcióknak az újrarendeződésére van szükség. Ez elengedhetetlenül fontos a gyerek identitásának, önértékelésének és énképének egészséges alakulásához. Én nem hiszek a házasság válságában, noha minden tünet rá vall. Olyan ez, mint a gyomorbajnál a kedély megromlása. Nem a kedély van válságban, hanem a gyomor. Ezt kell meggyógyítani és a kedélyről kitűnik, hogy nincs baja. A család nem galambház, amiből ki- és berepülünk, hanem kővár, ami biztonságot ad.

Elek György