Ma van a kábítószer elleni küzdelem nemzetközi napja. Hivatalosan alig van drogos a „problémamentes megyének” tekintett Szatmárban, s bár a valós és hivatalos adat között óriási a különbség, ennél is fontosabb, miféle kotyvalékokat nyelnek le.

Lassan három évtizede, hogy június 26-a a kábítószer elleni küzdelem nemzetközi napja, s nem alaptalanul, ugyanis világszerte mintegy 200 millió ember fogyaszt rendszeresen illegális tudatmódosító szereket, amelyek évente körülbelül 300 000 ember haláláért közvetlenül felelősek — s nem mellékesen horribilis összegeket tartva mozgásban, elképesztő profitokat hozva egyes konyhákra.

Románia anno szinte teljesen „szűz területnek” minősült a testet-lelket egyaránt hatalmába kerítő és romboló drogok fogyasztása tekintetében, és az uniós tagországokhoz viszonyítva még mindig azon szerencsés országok közé tartozik, ahol a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos probléma viszonylag alacsony mértéket mutat — de az elmúlt években itt is negatív irányba mozdultak el a tendenciák: eddig ugyanis a leggyakrabban használt kábítószerek a kannabiszszármazékok (marihuána, hasis, hasisolaj) voltak, míg napjainkra jelentősen megnövekedett és folyamatosan növekszik a különböző szintetikus tudatmódosító szerek használata, a dizájnerdrogok pedig naponta új kihívás elé állítják a szakterületen dolgozókat. Na és a különféle „kotyvalékok”, hiszen a legtöbbször sem a drogot vásárlónak, sem majd a sürgősségi osztály orvosának sincs még csak a leghalványabb elképzelése sem, miből is áll a (például kokainként megvásárolt) por — szódabikarbónától mosószeren át lisztig vagy épp műtrágyáig, vegyszerekig bármit tartalmazhat. Arról már nem is beszélve, hogy a fiatalok (életkorukból és kíváncsiságukból adódóan) egyre innovatívabbak, és elképesztő, nyugtatóból, fájdalomcsillapítóból, röviditalból, energiaitalból, memóriafokozó gyógyszerekből álló kombinációkat tudnak kitalálni, egyrészt a minél gyorsabb és nagyobb kábulat céljából, másrészt egyfajta önnyugtatásként: nem kábítószert szednek.

Mint az a Szatmár Megyei Drogprevenciós és Tanácsadási Központ (CPECA) összesítéséből kiderült, a 14–16 éves korosztály 47%-a fogyasztott valamilyen szeszes italt a kérdőív kitöltése előtti 30 napban (az már nem szerepelt a kérdések között, hogy az alkohol fel volt-e „dúsítva” valamilyen gyógyszeres kiegészítővel, mint ahogy az sem, hogy egy típusú szeszes ital volt-e, vagy például tömény/rövidital sörrel kísérve), 8,1%-uk pedig valamelyik formájában megkóstolta a kannabiszt — ritkábban hasis, zömében marihuána (joint) formájában. Amiből elég egy-két slukk, és a módosult tudatállapot már 10 másodpercen belül érzékelhető, mivel a narkotikum a tüdőből közvetlenül a véráramba kerül, onnan pedig gyorsan eljut az agyba. És bár a könnyűdrogok kategóriájába tartozik, rendszeres használata visszafordíthatatlan agykárosodást okoz és szinte teljesen aláássa az immunrendszert — nem mellékesen: „rendszeres fogyasztónak” minősülnek a csak hétvégeken, bulikon rápipálók, csíkfelszippantók is, bármennyire nem tartják drogosoknak magukat. A vastagabb pénztárcával rendelkezők és különlegesebb lebegésre vágyók körében népszerűek a mákszármazékok, azaz ópiátok, főleg szorongáscsökkentő hatásuk miatt — de a gazdagok kábítószerének minősülő heroint és kokaint fogyasztók is vannak (természetesen nem hivatalosan) a megyében. A legfiatalabb kíváncsiskodó 12 évesen szívta el az első vadkenderes cigarettát, s mint elhangzott, tavaly a megyei kórház sürgősségi osztályára négy személyt szállítottak be túladagolás, illetve tudatmódosító szer fogyasztása miatti rosszulléttel, a hivatalosan nyilvántartott drogfogyasztók száma pedig nem éri el a kilencet, ezért Szatmár megye hivatalosan a „problémamentes megyék” közé tartozik országos szinten. Nem hivatalosan ennél azért jóval súlyosabb a helyzet, ám hogy pontosan mennyire, azt nem lehet tudni. „A legtöbb fogyasztót védi a családja, nincsenek nyilvántartásba véve nálunk, és ha igénybe is veszik valamelyik detoxprogramot, akkor szinte mindig más városban vagy esetleg más országban teszik — és sajnos minden esetben elmarad magát a tisztítókúrát követő pszichológiai szakkezelés igénybe vétele, amely a leszokás/kísértésbe esés komoly és küzdelmes fázisain hivatott átsegíteni egy drogfogyasztót. Így viszont az egész függőségkezelés értelmetlenné válik, ugyanis épp a pszichológusi szaksegítségen van a hangsúly” — magyarázta a CPECA-t vezető Camelia Iacob. A központnak még mindig nincs megfelelő székhelye, ahová a segítséget kérő kamasz vagy szülő a felismeréstől való félelem és szégyen nélkül, nyugodtan bekopogtathatna — nem csoda, ha tevékenysége főleg az iskolákban, a diákokkal való megelőzési, felvilágosítási beszélgetésekben, prospektusok szétosztásában merült ki. „Az etnobotanikus szerek viszonylag olcsók, akik pedig nem engedhetik meg maguknak, saját kezűleg kotyvasztanak valamit szárított füvekből, amit különféle vegyszerekkel, például rovarirtóval, sőt, patkányméreggel fújnak be. Tavaly novembertől robbanásszerűen megnőtt a szipósok száma, főleg a hátrányos helyzetű gyermekek és kamaszok körében, és szintén közülük kerül ki egyre több díler, hogy fedezni tudja napi bódulatának értékét — amúgy is különösen könnyen manipulálhatóak és csöppennek bele az ördögi körbe, ahonnan számukra alig van vagy egyáltalán nincs menekvés” — mutatott rá Iacob, hozzátéve: ezen a nyáron különösen sok felvilágosító kampányt tartanak majd a nevelőotthonokban, hátrányos helyzetű személyekkel foglalkozó/segítő nonprofit szervezetek székhelyein.

Ma a kábítószerellenes világnap alkalmából a drogprevenciós központ, a rendőrség és a vöröskereszt munkatársai 13 órától a Libertăţii téri nagy parkban várják az érdeklődőket — akciójuk célja, hogy felhívják a járókelők figyelmét a tudatmódosító szerek fogyasztásának veszélyeire, valamint a függőség kialakulásának a megakadályozására, s ezzel párhuzamosan drogellenes tematikájú fényképkiállítás, elsősegélynyújtási bemutatók és villámcsődület (flashmob) is lesz.

Szabó Kinga Mária