Karácsony idején megérkezett Romániába — és a szomszédos Magyarországra, valamint több európai államba — az első adag koronavírus elleni oltóanyag a Pfizertől és a BioNTechtől, és a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozók közül sokan már meg is kapták. Az oltás kapcsán sok kérdés felmerül, ezekre igyekezett válaszolni a magyarországi Alapellátó Gyermekorvosok Tudományos Társasága. A koronavírus-járvány megfékezésére számos védőoltás fejlesztése indult el az egész világon, hatalmas tudományos összefogással. A hagyományos vakcinafejlesztési eljárások mellett korábban még nagy tömegben nem alkalmazott technológiákat is bevetettek, mint a messenger RNS vagy a vírusvektorok alkalmazása. 

Nem kell hosszan részletezni, hogy a járvány milyen pusztítást végzett a világban. Az országos egészségügyi rendszer szinte megbénult a hatalmas számban érkező, súlyos betegek miatt, a járvány megfékezésére tett próbálkozások globális szinten a gazdaságot, az egyén és a családok szintjén a mindennapi életünket tették tönkre. Ráadásul a korlátozó intézkedések eddig nem bizonyultak túl eredményeseknek és hosszú távon megnyugtatóknak. A ránk nehezedő, járvány okozta nyomás miatt gyorsított vizsgálati és engedélyeztetési eljárással elsőként az amerikai-német Pfizer–BioNTech messenger RNS- (mRNS-) alapú védőoltása kapott zöld utat. December 11-én az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) törzskönyvezte a védőoltást, ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyságban is elindult az oltóprogram decemberben.

Hogyan véd a védőoltás?

A védőoltások lényege, hogy vagy a kórokozó egészét elölt vagy gyengített formában, vagy valamely alkotórészét bejuttatjuk az oltással szervezetünkbe. Itt találkozik az immunrendszer sejtjeivel, amelyek aktivizálódnak, és felkészülnek arra, amikor a fertőzés során létrejön a valódi találkozás a kórokozóval. Az új típusú koronavírus esetén a tüskefehérje (Ispike protein) az az alkotórész, amelynek bejutása megfelelő, hosszú távú védelmet tud kiváltani.

Mi az mRNS technológia lényege?

A hagyományos védőoltásoknál egy ampulla oltóanyag előállítása nagyon lassú folyamat (gyakran 3–4 hónap), mert az immunválaszt kiváltó kórokozó darabkáját több lépésben, valamilyen baktériummal vagy gombával termeltetik meg. Ebben a folyamatban hozott lényeges változást a messenger RNS (hírvivő RNS) használata. Nagyon leegyszerűsítve: a védőoltás során a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló génszakaszt juttatják be egy hírvivő részecske — a messenger RNS — formájában a szervezetbe. A sejt maga fogja előállítani a tüskefehérjét, amelyre az immunrendszerünk válaszol, és egy védekezési stratégiát állít elő. Ezzel a módszerrel gyorsan, de nem túl drágán nagy mennyiségű védőoltást lehet előállítani, ami a jelenlegi járványhelyzetben rendkívül fontos. Tehát ezen eljárás során nem kerül be vírus az emberi szervezetbe sem gyengített, sem elölt formában. A hírvivő molekula, miután „elvégezte feladatát”, azaz átadta az információt a vírusról, gyorsan lebomlik. Mivel magába a sejtmagba nem jut be, ezért nem áll fenn a veszélye, hogy bármiféle kölcsönhatásba lépjen fel az emberi DNS-sel. Különlegesség, hogy az eljárás kifejlesztője Karikó Katalin magyar származású kutatóbiológus, biokémikus.

Ki kaphatja meg, és ki nem?

A védőoltás kifejlesztése során a két legfontosabb cél az, hogy hatékony legyen azoknál, akiknél a koronavírus-fertőzés súlyos következményekkel járhat, másrészt legyen biztonságos. Ezért elsőként a felnőttek számára áll rendelkezésre a vakcina. 
A védőoltás 16 év feletti életkortól adható. 16 éves életkor alatt nem rendelkezünk biztonságossági és hatékonysági adatokkal, ezért a gyermekek oltása jelenleg nem lehetséges. Szerencsére a gyermeknél a COVID-19 többnyire viszonylag enyhe tünetekkel és gyorsan lezajlik.
Nincs még elegendő adat a várandósok oltásának biztonságosságára vonatkozóan, ezért várandósság alatt nem javasolt a védőoltás. Tervezett terhesség esetén a védőoltást követően 3 hónapos várakozás javasolt, ugyanakkor véletlen oltás várandósság alatt nem indokolja a terhesség megszakítását.  A különböző nemzetközi ajánlások szoptatás alatt egyelőre nem javasolják a COVID-19 elleni védőoltást, de ennek oka szintén elsősorban az adatok hiánya.

Ellenjavallatok

Eddig az Egyesült Királyságból és az Amerikai Egyesült Államokból több százezer beadott oltásból összesen 8 esetben jelentettek az oltást követő megfigyelési időben súlyos allergiás reakciót (anafilaxiát). Nem egyértelmű, hogy maga az oltás okozta-e a váratlan reakciót, felmerült a hírvivő RNS stabilitásáért felelős polietilén-glikol szerepe, amely nagyon ritkán okoz allergiás reakciót. Mindenesetre biztonsági okokból a további vizsgálatokig azt javasolják, hogy akinek korábban bármelyik védőoltásra, gyógyszerre vagy ételre súlyos anafilaxiás reakciója volt, ne kapjon COVID-19 elleni védőoltást. Természetesen az, aki az első COVID-19-oltás során allergiás reakciót mutatott, szintén nem kaphatja meg a második részletét az oltási sorozatnak. Várhatóan ez nem sok embert fog érinteni szerencsére.

Enyhébb, enyhe allergia a kórelőzményben nem jelent ellenjavallatot, ezért ilyenkor az oltás beadható. Ahogy minden más védőoltás, úgy a COVID-19-oltás esetén is fel kell készülni a lehetséges allergiás reakciók elhárítására. Az oltást követően minimum 15–30 perc megfigyelés szükséges, mivel a súlyos allergiás reakció ezen az időszakon belül jelentkezhet, de szerencsére megfelelő gyógyszeres kezeléssel tökéletesen kezelhető.
Más oltásokhoz hasonlóan aktuálisan zajló lázas megbetegedés átmeneti ellenjavallatot jelent, ilyenkor el kell halasztani a COVID-19-védőoltás beadását.

Milyen oltási reakciók várhatók?

Fáradtságérzés (>60%), fejfájás (>50%), izomfájdalom (>30%), hidegrázás (>30%) és láz (>10%) szokott előfordulni. Ritka, oltást követő tünet az átmeneti nyirokcsomó-duzzanat. Ezek a tünetek enyhék vagy közepes intenzitásúak voltak, és néhány napon belül elmúltak. Az 55 év feletti korosztályban az oltási reakció ritkábban fordult elő. Ezeket a reakciókat több mint 40 ezer oltás beadása kapcsán észlelték. Szükség esetén lázcsillapító, fájdalomcsillapító a tünetek enyhítésére alkalmazható, de megelőzésként nem javasolt.

Mivel egy korábban még nem alkalmazott védőoltásról van szó, ezért nem ismert az összes lehetséges, az oltást követő reakció. Éppen ezért a védőoltás beadását követő, nem kívánatos események megfigyelése folyamatos, és minden olyan reakciót, váratlan eseményt, amely a védőoltással összefüggésbe hozható, jelenteni kell a gyógyszerfelügyeletnek és a gyógyszergyártó cégnek.

Jelentkezhetnek-e COVID-19-re utaló tünetek az oltás után?

Nem várhatók koronavírus-fertőzésre utaló tünetek, mivel a védőoltás nem tartalmaz vírust sem élő, sem elölt formában. Ettől függetlenül ebben a járványhelyzetben megtörténhet az is, hogy valakinek az oltás után alakulnak ki tünetei, mert pont a lappangási időben oltották. Ha a jellegzetes, COVID-19-re utaló tünetek — láz, újonnan jelentkező köhögés, íz- és szaglásvesztés — kialakulnak, akkor PCR- és/vagy antigéntesztelés javasolt.

Felcserélhetők-e a COVID-19-védőoltások?

Ha időközben más gyártó vakcinája is törzskönyvezésre került, a COVID-19 elleni védőoltások nem cserélhetők fel. Az oltási sorozatot ugyanazzal a védőoltással kell befejezni, amivel elkezdtük.

Ha mutálódik a vírus, véd-e a vakcina?

Nagyon fontos folyamatosan követni a vírus változásait, amelyek a vírus szaporodása közben folyamatosan kialakulhatnak. A legutóbb észlelt brit mutáció éppen a víruskötődésért felelős tüskefehérjében okozott több változást. Eddig nincs olyan aggasztó adat, amely arra utalna, hogy a mutációt követően a védőoltás nem lenne hatékony, de fennáll annak az elméleti lehetősége, hogy a vírus megpróbálja kikerülni a védőoltást. Az mRNS technológia nagy előnye, hogy viszonylag gyorsan lehet változtatni a vakcinát, ha a vírus genomjában olyan mutáció jön létre, amely befolyásolja a hatékonyságát.

B.K.