A chat control néven közismertté vált törvénytervezetről szavaztak július 9-én az Európai Parlamentben.

A gyermekbántalmazók ellen

A vitatott szabályozás hivatalos európai uniós megnevezése az online gyermekbántalmazás megelőzéséről és leküzdéséről szóló rendelettervezet (Regulation to Prevent and Combat Child Sexual Abuse – CSAR). A múlt heti szavazáson az addigi ideiglenes szabályozást (Chat Control 1.0) hosszabbították meg 2028 áprilisáig.
Az európai társadalmat megosztó rendelkezés támogatói szerint a CSAR segít felkutatni a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket és szükség van rá, mert számos visszaélésre csak ilyen technológiákkal lehet rábukkanni.

A szabályozást ellenzők szerint a CSAR nem más mint maga a megtestesült, mindent látó Nagy Testvér, mert a magánbeszélgetések tömeges átvizsgálásának veszélyét teremti meg, téves riasztásokat okozhat és veszélyes precedenst jelenthet a digitális megfigyelés kiterjesztésére.

Vincze Lorántot kérdeztük a témában.

Az RMDSZ Európa parlamenti képviselője elmondta, pártja számára prioritás a kiskorúak védelme és biztonsága. Emellett az online térben elkövetett, gyermekek elleni szexuális visszaélések és bántalmazások elleni küzdelem az Európai Parlament egyik fontos prioritása. Ugyanakkor, ismerte el a képviselő, a Chat Control néven ismertté vált szabályozási javaslat nemcsak közéleti, de komoly szakmai és politikai vitákat váltott ki Brüsszelben és a tagállamok szintjén egyaránt.

A jogszabály – amely technikailag egy rendeletmódosítás, nem pedig direktíva – elsődleges célja a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló online anyagok (CSAM) terjedésének megállítása, valamint az áldozatok azonosítása és megmentése.

A tech-cégek döntik el

A gyakorlatban az Európai Parlament által most meghosszabbított ideiglenes rendelet azt teszi lehetővé, hogy a nagy internetszolgáltatók (mint a Google, a Meta vagy a Microsoft) továbbra is önkéntes alapon működtethessenek olyan automatizált szűrőket a szervereiken, amelyek felismerik a már ismert bántalmazások digitális ujjlenyomatait. Ez a rendszer nem az átlagpolgárok magánbeszélgetéseit figyeli, hanem egyfajta automatikus tűzjelzőként működik: ha bántalmazó tartalomra bukkan, azonnal riasztja a hatóságokat, köztük az Europolt.

— Önnek mi a véleménye a szabályozásról?
— Képviselőként határozottan támogatom ezt az ideiglenes, a terch-cégek részéről önkéntes alapú felderítést, mert a bűnüldöző szervek statisztikái szerint a pedofil hálózatok felszámolásához szükséges rendőrségi nyomra vezetések és információk mintegy 85%-a éppen ezekből az automatizált iparági szűrésekből származik.
Gyermekek élete, biztonsága és emberi méltósága a tét. Ha az Európai Parlament nem biztosította volna a jogi kereteket ezen szűrők további működéséhez, akkor a tech-cégeknek az európai adatvédelmi szabályok miatt le kellett volna kapcsolniuk ezeket a rendszereket. Ez azt jelentette volna, hogy az európai internet hirtelen a bűnözők biztonságos menedékévé válik. A gyermekek védelme nem lehet pártpolitikai csatározások vagy populista kampányok áldozata.

— Miért ellenzik egyesek, és mennyire megalapozottak ezek a félelmek?
— Az ellenzők – köztük számos civil jogvédő szervezet és bizonyos liberális, progresszív politikai csoportok – attól tartanak, hogy ez a technológia a totális digitális megfigyelés (egyfajta globális Big Brother) előszobája. Attól tartanak, hogy a magánlevelezések gépi átvizsgálása sérti a levéltitkot és a magánszférához való jogot.
A félelmek alapja egy félreértés, amit egyes politikai erők tudatosan ki is használnak a közvélemény manipulálására. Tisztázni kell: a most jóváhagyott önkéntes szűrés nem érinti a végpontok közötti titkosítást. Senki nem olvassa el a WhatsApp-on vagy Signal-on küldött privát üzeneteket, és nem törik fel az állampolgárok telefonjait. Az Európai Parlament korábban már határozottan elutasította és blokkolta azokat a radikális javaslatokat (az úgynevezett Chat Control 2.0-t), amelyek kötelezővé tették volna a telefonok és a titkosított csevegések tömeges, gyanú nélküli szkennelését. A jelenlegi, korlátozott és önkéntes felderítés esetében tehát a tömeges állami spionázstól való félelmek alaptalanok.

— Mikor várható a jogszabály törvénybe iktatása és bevezetése Romániában?
— Az Európai Parlament az ideiglenes javaslatot a júliusi plenáris ülésen már megszavazta, így a jogszabály megszületett. Mivel uniós rendeletről van szó, ez a döntés azonnal és közvetlenül alkalmazandó Romániában is, külön hazai jogszabályi átültetésre nincs szükség.
Ez a most elfogadott átmeneti mentesség és szabályozás 2028. április 3-ig marad érvényben. Az Európai Parlament ezzel párhuzamosan tovább tárgyal az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal egy olyan állandó, hosszú távú jogi keretrendszerről, amely a jövőben is garantálja a gyermekek hatékony védelmét, de szigorú biztosítékokkal megvédi a tisztességes állampolgárok digitális magánszféráját is.

— Mikor lesz érezhető ennek a hatása?
— A hatás folyamatos, hiszen nem egy új, a semmiből induló rendszerről van szó, hanem egy már működő technológia fenntartásáról. A júliusi parlamenti döntésnek köszönhetően a hatóságoknak nem kellett lekapcsolniuk a lámpát az online térben: a rendőrség és az Europol továbbra is valós időben kapja a jelzéseket az internetszolgáltatóktól, így a romániai és az európai nyomozó szervek megszakítás nélkül folytathatják a küzdelmet a hálózatok felszámolásáért és a bajba jutott kiskorúak kimentéséért.

Princz Csaba
(Nyitókép: freepik.com)