A felhalmozott szeméttel nem sok mindent tudunk otthon kezdeni — a kitaposott cipők, az elnyűtt ruhák, a kiszakadt matracok csak arra jók, hogy kerülgessük, ide-oda pakoljuk őket a ház körül. A megoldás minden esetben költséget generál, és jó, ha ilyenkor az önkormányzatra is számíthatnak a lakosok. Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter Bukarestben, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány 1,2 milliárd euróból fejleszti a hulladékgazdálkodást. Az Országos Helyreállítási Alapból megvalósuló, célirányos beruházások pályázati útmutatóit már készítik is elő, a pályázatok forrásaiból hulladékudvarokat és digitális hulladékszigeteket létesíthetnek majd azok a települések, amelyek belevágnak ebbe a projektbe.

A kezdeményezés jó, nagy szükség lenne a beruházásokra, de a kivitelezést megfelelő körültekintéssel kell majd megoldani. Ilyés Gyula, Vetés község polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az önkormányzathoz tartozó településeken már jó ideje kiválóan működik a szemétgazdálkodás. „A lakosok megszokták, hogy egyik héten a kukákba gyűjtött konyhai hulladékot teszik ki a házaik elé, a másik héten a jól ismert, sárga zsákokért jön a szemétszállító autó. Ezekbe az újrahasznosítható hulladék kerül” — részletezte a településvezető. A két külön rendszer mellé Ilyés szerint nagyon kellene egy harmadik is, amely a nagyobb volumenű hulladékot kezeli. „A lakosok az önkormányzathoz fordulnak segítségért, ha olyan jellegű hulladékot szándékoznak elhelyezni, amelyet egyik fajta tárolóba sem tudnak betenni. Erre a problémára jelentene megoldást a mostani tervezet” — tette hozzá az elöljáró. A matracok, ládák, különböző csomagolóanyagok hiába kerülnek a kukák mellé, azokat nem viszi el a szemétszállító, ugyanis tőle sem veszi át a telep. Nincs mit kezdeni velük, a tárolásuk pedig nem megoldható.

Kallós Zsolt-Eduárd, Kolcs község polgármestere lapunknak elmondta, hogy akkor lesz életképes a lerakók létesítése, ha nem szeméttárolásra használják majd azokat, hanem rövid időn belül elszállítják az oda érkező hulladékot az arra szakosodott cégek. „Hiába kerítjük körül a területet, mindig lesznek, akik például a kerítésen kívül rakodják ki a szemetet. Az pedig nem megoldás, hogy újabb szeméthegyeket generáljunk. Valamilyen módon hasznosítani kell az összegyűjtött hulladékot” — véli a polgármester.

A szemét mozgatása költséget generál

Ilyés szerint a szállítás is költséget fog majd generálni, illetve a készülő lerakók fenntartását is az önkormányzatoknak kell majd fizetniük. „Akármennyire is jelentéktelen költségnek tűnik egy ilyen létesítmény fenntartása, idővel összegyűlik. Minden kis költséget ugyanonnan, a helyi költségvetésből kell előteremteni” — hívta fel a figyelmet a vetési polgármester. Ennek ellenére mindkét településvezető jó ötletnek tartja a kezdeményezést, és érdeklődik a megoldás iránt.
Kolcson egyébként évente két-három alkalommal is tartanak lomtalanítási akciót, amikor a nagyobb volumenű, fölöslegessé vált tárgyakat az arra szakosodott cég elszállítja. Idén tavasszal már volt ilyen akció, és őszre is terveznek hasonlót. „Hívjuk a szemétszállítót, a lakosok pedig kirakják a házaik elé a nem kívánt holmikat. Ez a megoldás eddig jól működött” — részletezte Kallós, aki szerint az elektromos hulladékok elszállítását is meg szokták szervezni. A Szamos menti község vezetője azon a véleményen van, hogy az építkezésekről származó hulladékot akár az önkormányzatok is tudnák hasznosítani, ha az megfelelően elő van készítve. „Kellene valamilyen berendezés, amely különválasztja a szegeket és a hasonló szúró-vágó elemeket, amelyek kárt tehetnek a járművek gumiabroncsaiban. Az így nyert, zúzott törmelék a mezei utak felső rétegeként tökéletes lenne” — javasolja a községvezető.

A tavaszi és őszi időszakban a kertekben keletkezett hulladékot sem tudja mindenki komposztálni, mert vagy technikai tudása nincsen hozzá, vagy a telkén nem tud neki helyet biztosítani. Emellett nem is lehet mindenből komposztot készíteni. Erre is megoldást jelenthetnek majd a lerakók, persze akkor ott majd fel kell szerelni a gallyak és egyéb növényi eredetű szemét feldarabolásához szükséges eszközöket, gépeket. Ezek működtetése energiaigényes, mert vagy villanyárammal, vagy kőolajszármazékokkal működnek, az energiahordozók árának folyamatos emelkedése pedig újabb kérdéseket vet majd fel. Az biztos, hogy a régi megoldás, a tavaszi széllel való kiszárítás és elégetés már nem működik, nemcsak környezetszennyező, hanem törvénytelen is. Azt már a szakembereknek kell megvizsgálniuk és kiszámítaniuk, hogy a szállítás és feldolgozás során mennyi fosszilis anyag szabadul fel, és mennyire lesz zöld a zöldhulladék szabályszerű eltüntetése.

Járható út

Mezőpetri Község Polgármesteri Hivatala már egy jó ideje működtet a községközpont területén olyan hulladékudvart, amely a lakosság körében népszerű megoldás az építkezési törmelék, a ház körül felgyülemlett fölösleges termőföld kezelésére. Marchiş Ottó polgármester lapunk korábbi helyszíni látogatásakor meg is mutatta a területet. A kerítéssel jól behatárolt, kapuval lezárt telken előzetes egyeztetés alapján le lehet pakolni a felhalmozott törmeléket vagy például a pince kiásásakor keletkezett földfelesleget. „Lehet, hogy valaki épp építkezik, és az alap feltöltésekor szüksége van úgynevezett csörmelékre, vagy feltöltene egy laposabb területet talajjal. Ami valakinek fölösleg, az másnak épp hiánycikk. Ide, a hivatal telkén létesített lerakóba kihozni és innen elvinni is lehet ilyen anyagokat” — részletezte korábban a rendszer működését a település elöljárója.

Nagykároly városa például minden szezonban (tavasszal és ősszel) összegyűjti saját járműveivel a házak elé kirakott zöldhulladékot, amelyet a város széli telkén komposztál. A helyi Közterület-fenntartó Igazgatóság munkatársai a kötegelt és zsákokba rakott lombokat, leveleket és egyéb, a metszésekből származó hulladékot szállítják el, a komposztálásból keletkezett anyagot pedig a városi kertészet használja fel a közterületek szebbé tételére.

Fejben dől el

A szelektív szemétgyűjtésé a jövő, lassan nálunk is meg kell szokni a Nyugaton már természetesnek mondható, rutinosan működő szemétgazdálkodást. Ennek azonban első körben a háztartások szintjén, a lakosság körében kell természetessé válnia. A kormány és az önkormányzatok hiába fektetnek eurómilliókat a korszerű szemétudvarokba és feldolgozóüzemekbe, és kényszerítik tűzzel-vassal szelektív gyűjtésre a lakosságot, amíg a fejekben még mindig nagy a zűrzavar. Tapasztalatból tudom, hogy Belgiumban például már tizenöt éve olyan rutin volt a többsíkú szelektív gyűjtés, mint az esti fogmosás. Nem volt kérdés, hogy a három-négy színes kuka közül melyikbe mit kell rakni. Nem engedték, hogy az utazás során bezacskózott szemetemet csak úgy bevágjam valamelyik kukába, mert azt a házigazdám saját kezűleg kívánta szétválogatni. Ő osztályvezető főorvos, szívsebész volt akkor a genti kórházban. Egyik nap a páros, másik nap a páratlan autójukkal mentek, ha szmogriadót fújt a környezetvédelmi őrség, és nem lázadoztak a rendelet ellen. Ezzel szemben a mi környékünkön arra panaszkodnak a polgármesterek, hogy a PET-palackoknak fenntartott tárolókba dobott hulladéknak csak a fantázia szabhat határt, még állati tetemeket is halásztak már ki belőlük. A kerti hulladék közé nem egyszer háztartási szemetet is nyugodt szívvel tesznek a „szelektálók”, a szennyvízelvezetők pedig rendszeresen eldugulnak a „szelektíven” lehúzott hulladéktól. Tanuljunk meg disztingválni, és tanítsuk erre a jövő nemzedéket is! Az ő jövőjük a tét.

Végh Balázs