A normális hozamhoz képest tízszázalékos hozamkiesést mér egyelőre a búza esetében Béres Antal lázári gazdálkodó, és amit külön kihangsúlyozott: a termésátlagra hivatkozni nem lesz indokolt, amikor a kenyér ára kerül szóba, a hozam okán a kenyérnek nem kellene drágulnia. Ami az aszály okozta termésátlagnál sokkal rosszabb, az a termények felvásárlási ára. Ahhoz képest, hogy a műtrágya a négyszeresére, a gázolaj meg a duplájára drágult, sehol nincs a húsz százalékkal magasabb ár például a repce esetében. Ott tartunk, hogy a korábbi meg a mostani felvásárlási ár közötti különbözetet gyakorlatilag lenullázta az aszály okozta terméskiesés, mutatott rá Béres, és teljes egészében a gazdák nyakán maradt a megművelési költségek növekedése. A kukorica katasztrofális állapotban van, ha egy héten belül nem esik tetemes mennyiségű eső, menthetetlenek lesznek az idei ültetvények. Jelen körülmények között hektáronként 1 tonnás termésátlaggal lehet számolni, becsülte meg a várható eredményt Béres, de a jelek sajnos arra utalnak, hogy annyira gyenge lesz az idei kukoricatermés, hogy ősszel lehet, hogy nem fogja megérni rámenni a máléföldekre a kombájnnal.

Satnya a kukorica

Fehér Gyula, a szatmárhegyi és tasnádi viszonyokat ismerő falugazdász a kalászosok esetében 10–15 százalékos visszaesést mért, ami a takarmánybúza esetében nagyobb, 20–25 százalékos. Az idei mezőgazdasági évben nagyon sokat számított a talaj minősége, amibe a növény ősszel el volt vetve; azok a gazdák nyertek, akiknek jobb vízmegtartó képességgel rendelkező földjük van, mert az eső nélkül is nedvesen maradt talaj segítette a tápanyagfelvételt. 
A málé állapota Fehér szerint is brutálisan rossz, bárki láthatja ezt az utak melletti kukoricatáblákon. A növénynek most két méter magasnak kellene lennie, ehhez képest ahol másfél méter magas, az jónak számít. Mostanra kifejlett állapotában kellene legyen a cső, és el kellett volna induljon a szemtermelés, ehhez képest alig látszik a növényeken, hogy valamit is teremni akarnának.

Légköri aszály

A tavalyi év jó „kukoricaév” volt, a mérések 437 milliméter csapadékról szóltak az év első hat hónapjában, emlékeztetett Fehér. Ehhez képest idén július elsejéig 176 milliméternyi esőt kaptak a szatmári földek, gyakorlatilag tél óta tart az aszály. És ez az aszály mostanra már nem csak a talaj nedvességtartalmára vonatkozik, hanem már légköri aszály is. Széllel kombinálva iszonyúan szárítja a növényeket, hiába is van kihordva — ott, ahol — 50 milliméternyi víz is, a hőség és a szél mind semlegesíti ezt a növényben.

Ténykedik az ármaffia

A gazdák egyébként azt látják, hogy óriási az igyekezet a késztermék-előállítás érdekében felvásárlók és gabonakereskedők részéről leverni a beszerzési árakat és felverni az eladásiakat. Jól időzített ármanipulációs stratégiájuk van, a tavaszi műtrágyázás elvégzése után nagyon zuhantak az addig a tavalyihoz képest kétszeresre, háromszorosra ígért felvásárlási árak. Ahogy elkezdődött az aratás, máris nem sok jóval kecsegtették a mezőgazdászokat, megvillantva ausztrál meg kanadai beszerzési forrásokat. Ezeket ráadásul kedvezőbbnek állítottak be az itthoni gabona áraihoz képest, a hosszabb szállítási idő, a megnövekedett szállítási költségek és az EU-s védővámok alkalmazása ellenére is. Az volt a szándék, hogy a piaci árnál olcsóbban szerezhessék be a búzát, majd mesterséges hiányt generálva megemelhessék a kenyér és más pékipari végtermékek árát.

Princz Csaba