Az anyának a születésétől kezdve komolyan kell vennie a kisgyermek jelzéseit, és minden esetben reagálnia rá, hogy a baba biztonságban érezze magát, hívta fel a figyelmet Tóth Emese pszichológus.

A szatmárnémeti baba-mama klubban Tóth Emese, a szatmárnémeti Korall Klinika pszichológusa tartott előadást a kisgyermekkorban kialakuló kötődésről. A kötődéselmélet tudományosan elismert atyja John Bowlby angol pszichiáter. A kötődés egy láthatatlan, rugalmas kötelék anya és gyermeke között. Egy jól fejlett szabályzórendszer, amely 7-8 hónapos korra már a gyermek két vágya között próbál egyensúlyt teremteni, a felfedezés igénye és a biztonságot nyújtó anya keresése között, világított rá a pszichológus. A biztonság élményének ezen korai megtapasztalása vagy elmaradása alapján kiépül a gyermekben egy modell, amely későbbi tapasztalatainak alapjául szolgál. A biztonságosan kötődő gyermekek később magabiztosabbak, társaságban jobban feltalálják magukat, együttérzőbbek társaikkal, és közeli kapcsolataikat valódi érzelmi mélység jellemzi. Az elmélet erre vonatkozó állítását mára több tucat tudományos kutatás eredménye támasztja alá, hangsúlyozta a pszichológus.

Kötődési mintázatok

Mary Ainsworth híressé vált kísérletsorozatával először tette mérhetővé — így tudományosan vizsgálhatóvá — a Bowlby által megfogalmazott kötődést. Kutatások alapján dolgozta ki 1978-ban az azóta is széles körben használt teszthelyzetet, az Idegen Helyzet Tesztet, amelyet egyéves gyermeknél végeznek el. Ez alapján kötődési mintázatokat fogalmazott meg. A biztonságosan kötődő gyermek el mer távolodni anyjától, és amíg anyja látótávolságon belül van, nyugodtan fedezi fel a világot. Bízik édesanyjában, hogy veszélyhelyzet esetén segítségére siet, így bátran nekivág az ismeretlennek. A biztonságosan kötődő gyermek az évek során egyre inkább önmagába építi az édesanya által nyújtott biztonságot, így válik majd kezdeményező óvodássá, magabiztos és kihívásoktól nem félő felnőtté. Ehhez mindössze annyit kell tennünk, hogy komolyan vesszük gyermekünk nekünk szánt jelzéseit, és minden esetben reagálunk rá, magyarázta a pszichológus.

Problémák a kötődésben

Elkerülő kötődésről beszélünk, ha az egyéves gyermek nem reagál édesanyja távozására, sem az idegen személy jelenlétére, ugyanígy nem vesz tudomást anyja visszatéréséről. Ez amiatt alakult ki a gyermekben, mert megszokta, hogy az anyja nem reagál a jelzéseire. Ha nem válaszolnak, nem érdemes kommunikálni. Az ambivalens módon kötődő gyermek az anya jelenlétében is nyugtalan, nem merül el a felfedezésben. Édesanyja távozása teljesen kiborítja, de a visszatérése sem nyugtatja meg. Ezt a szakemberek szerint az anya kiszámíthatatlan viselkedése okozza. A dezorganizáltan kötődő gyermekek tünetei a legsúlyosabbak: sokszor menekülnek az anya elől, vagy teljesen váratlan helyzetekben lemerevednek, fejüket a falba döngetik stb. Itt a kötődési rendszer széteséséről beszélünk. A gyermeknek nem alakul ki saját stratégiája a stresszhelyzetek kezelésére. A dezorganizáltan kötődő gyermekek történetében gyakori a súlyos érzelmi hanyagolás és a szülői bántalmazás, mondta el Tóth Emese.

 Pándi Annamária