Ma 11 órára találkozóra várják a Megyei Tanács elnökét a szatmárhegyi Ezüst Otthonba. A kezdeményezők az otthonban ápolt idősek hozzátartozói, egyikőjük levelet is írt a tanácselnöknek.

A Casa Sătmăreană Alapítvány 2007-ben jött létre Zutphen és Szatmárnémeti városok, valamint magán- és jogi személyek támogatásával, 44 ezer lej alaptőkével. Az alapítvány életre hívói olyan idősek szakszerű ellátását kívánták biztosítani, akiknek az ápolását, gyógyszeres kezelését családi körben nem tudják megoldani (Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedő betegekről van szó). A kitűzött cél elérése érdekében a civil szervezet jelenleg Szatmárhegyen működteti az Ezüst Otthon nevű gondozóközpontot, ahol 15 idős személyt látnak el. Mint már többször írtunk róla, az intézményt pénzhiány miatt a bezárás veszélye fenyegeti. A probléma megoldása még várat magára, azzal együtt, hogy a Szatmár Megyei Társadalom- és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC) vezetői — a sajtóban megjelent cikkekre reagálva — ez év február közepén sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták, hogy a Szatmár Megyei Tanács vezetőségének kérésére megoldást keresnek az Ezüst Otthon megmentésére. Ennek ellenére ez idáig nem történt semmi az ügy megoldására.

Nyílt levél a megyei tanács elnökének

„A nevem Liliana Ardelean, a Szatmár Megyei Kórházban dolgozom mint rezidens orvos, s a szatmárhegyi Ezüst Otthonban gondozott idősek hozzátartozóinak nevében fordulok Önhöz. Jelenleg az otthonban 15 idős beteget gondoznak a szakemberek. Az üggyel kapcsolatban csak annyit szeretnék elmondani, hogy nem kívánom azt a helyzetet Önnek, amiben jelenleg vagyok. Édesanyámat ápolják a szóban forgó központban, s olyan személyzet, akikért a kezemet a tűzbe teszem. Ez a bizalom nem ingott meg a 2011 márciusában történt beutalása óta. Itt mentették meg az életét, s úgy érzem, hogy eljött az ideje annak, hogy tegyek valamit azért, hogy ez a központ továbbra is működjön, sok kétségbeesett betegen vagy ezek rokonain segítve a továbbiakban is. Ennyit az ügy emberi oldaláról. Ugyanakkor kár lenne, ha elveszne az a sok anyagi befektetés, munka, ami végül is e hiánypótló intézményt életre hívta s működteti mind a mai napig. Tudva azt, hogy a politikai „húzd meg, ereszd meg” állapotokon túllépve keresni kell és megtalálni a megoldást arra, hogy továbbra is üzemeljen a súlyos betegségekkel küszködők ellátására szakosodott központ.”