A költségvetési törvény elfogadásával véglegessé vált a mezőgazdaságra szánt keret. Tavalyhoz képest nőtt a pénzkeret, 2020-ban 47,5 milliárd lejből, idén 64,3 milliárd lejből gazdálkodhat az agrárminisztérium. A növekedés az uniós újjáépítési és felzárkóztatási alapból lehívható összegnek köszönhető — az ország maga dönthet arról, hogy mire költi ezt a pénzt. Az agrártárca költségvetése a tervezett programok révén kielégíti a gazdák igényeit, másrészt az agráradminisztráció költségeit is biztosítja. A mezőgazdászok akár örülhetnének is ennek a bejelentésnek, az örömük mégsem felhőtlen, ugyanis nem először hallanak hasonló ígéreteket, és attól tartanak, hogy nem először fogják tapasztalni, hogy a dolgok másképp alakulnak majd.
Évek óta minden évben megígérik, hogy kapnak kártérítést azok, akiknek a földje aszálykárt vagy más természeti csapást szenved, a kártérítés viszont minden évben elmarad. Vincze Sándor pusztadaróci gazdálkodó ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy minden évben bizottságok alakulnak, hogy felmérjék a károkat, majd amikor fizetni kellene, rendre elfogy a pénz.
Az időjárás tavaly nem volt kegyes a gazdákhoz, és a tavasz is problémákkal indult, a belvizek miatt nagy mennyiségű kukorica van még kint a földeken, vannak helyek, ahol húsz-harminc centiméteres vízben áll, kezd letörni a szár, a csövek is károsodnak. Egy-két nap, amikor mínusz 12 Celsius-fok volt a hőmérséklet, sikerült egy kisebb mennyiséget learatni, de utána megint leállt a kukorica aratása. A kukoricát valahogy le lehet aratni, s bár mennyiségileg kevesebb lesz, de nő az ár, jelenleg 85–90 baniért lehet eladni egy kiló kukoricát, mondja Vincze, elismerve azt, hogy tizenkét éve történt meg utoljára, hogy ezen a vidéken májusban aratták a kukoricát.
Vincze szerint sokkal nagyobb károkat lehet mérni az őszi szántásokon. A búza- és a repceföldeken akkor lehet majd felmérni a károkat, amikor felszárad a talaj, és lehet majd mérni, hogy mennyi fog kizöldülni, miután beindul a vegetáció. Nagyon sokan elkezdték a műtrágyázást, mások várják, hogy csak azokon a részeken műtrágyázzanak, ahol megmarad a növény, a víz amúgy is lemossa a vegyszereket a talajról.
Vincze Sándor hangsúlyozta, hogy a tavaszi vetés még nem késett. Remélhetőleg egy hét alatt felszáradnak a földek, elkezdődhet azok felszántása, a vetés pedig áprilisban sem késő. A földnek fel kell melegednie, látni kell a minőségét, és annak megfelelően adagolni a vetőmagot és a műtrágyát.
Az ágazati politikák keretében a kormány külön programot szán az öntözési infrastruktúra felújítására és bővítésére. Továbbra is lépéseket tesznek a bio- és hagyományos termékek előállításának ösztönzésére, támogatják a mezőgazdasági és vidékfejlesztési kutatást. A báznai és mangalica sertésfajták esetében is lesz fejlesztési program.
Vincze Sándor elmondta, hogy Pusztadarócon egyetlen személy foglalkozik mangalica sertés tenyésztésével. Évek óta riogatják a gazdákat, hogy minimalizálják a sertéstartást. Pusztadarócon nem jellemző a nagybani sertéstartás, és a különleges fajtákkal sem foglalkoznak. Ezen a vidéken többen tartanak egy kocát, és annak a malacait nevelik fel.

Elek György