Az elmúlt nyolc évszázadban sok minden próbára tette a kis szamosháti települést, Egrit — dúlta török, tartozott ide, oda, de lakói szüntelenül imádkozva kitartottak, megőrizték szokásaikat és értékeiket, bármilyen zászló lobogott is felettük.

Bár idén több település is ünnepelte okiratokban való, első hivatalos említésének 800. évfordulóját, csak pár helyen adták meg a módját s szerveztek úgymond „születésnapi” ünnepséget az elmúlt nyolcszáz év tiszteletére. Egriben tegnap egész napos rendezvénnyel adóztak nem csak az elmúlt nyolc évszázadnak, de eleiknek és a jelenkori lakosoknak is — s hogy a szamosmenti településen múlt és jelen mellett jövő is lesz, azt az a vándorbölcső is alátámasztja, amelyet Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke hozott ajándékba a település legkisebb lakójának Szatmár megye azon községébe, ahol legmagasabb a születések száma.

Az Egry család ősi birtokaként számon tartott Egri nevét már legelső alkalommal, 1216-ban a maival azonos módon írták — s bár az utóbbi években Egrit sokan az egyet nem értések, a feszültségek, a torzsalkodások településeként tartották nyilván, a 800 éves évforduló apropóján tartott egész napos ünnepség — Márton Zsuzsanna polgármester szavaival — talán az első olyan rendezvény, amely a közösség összefogásából és összefogásával jött létre.

A XV. században épült, gótikus református templomban tartott kettős ünnepi istentiszteleten Kovács Sándor lelkipásztor Lukács evangéliuma második részének hetedik versére épített igehirdetésében Mária és József kényszerű betlehemi útjára, illetve a Betlehemben többször is elhangzott kegyetlen mondatra — „Számotokra nincs hely” — rávilágítva úgy fogalmazott: „Lehet, hogy igazat mondott mindenki; lehet, hogy valóban nincs hely Krisztus számára — az életünkben sem. Már gyermekeink is túlterheltek, nincs időnk beszélgetni Istenről, Krisztusról. Nincs időnk úgy készülni, úgy várni Krisztust, mint ahogy egy keresztény családtól az elvárható. Sokszor a pénztárcánkban sincs hely Krisztusnak — nem segítünk mások nyomorúságán, pedig mennyiszer hiábavalóságokra költünk! Ha életünkben, szívünkben olyan sok a vendég, lehetne ritkítani s kivetni, ami nem oda való. Annyi mindent hordozunk, amire nincs szükségünk, ami eltávolít Istentől és egymástól. Mi azt mondjuk Krisztusnak: nincs hely a családban, a pénztárcámban, az életemben számodra — Ő azt mondja: gyere, az én Atyám házában van hely a számodra. Ma ünnepeljük Egri 800 évét — adja Isten, hogy itt soha ne hangozzék el: számodra nincs hely. Eleink helyet készítettek itt számunkra, gyermekeink, unokáink is ünnepeljenek itt évről évre adventet, karácsonyt, és magyarul dicsérjék az Istent. Mert csak annak a nemzetnek van jövője, amely szívében Istennel él” — fogalmazott.

Az istentiszteletet és a díszebédet követően az ünnepség a kultúrházban folytatódott, ahol már az előcsarnokot ünnepi hangulat lengte be, köszönhetően az adventi vásárnak, melyen a helyi diákok által készített, szebbnél szebb képeslapokat, ötletes karácsonyfa- és asztaldíszeket lehetett megvásárolni. A görögkatolikus, római katolikus és református ökumenikus imát követően elsőként Márton Zsuzsanna polgármester köszöntötte a vendégeket és az egybegyűlteket — a település apraját, nagyját —, s mint mondta: „a Szamoshát e kis településén 800 éve megmaradtunk. Magyarok, románok, ukránok itt élünk egymás mellett, de még mindig nem ismerjük egymást, egymás szokásait és hagyományait, mint az illene, s ezen javítani szeretnénk a következőkben. Tiszteletben tartva múltunkat, megértve jelenünket így lesz jövőnk is.” Szintén a jövőre és az összetartó közösségre helyezte a hangsúlyt köszöntőjében az ünnepségen az RMDSZ-t képviselő Magyar Lóránd is, aki úgy fogalmazott: „Olyan településen vagyok, ahol voltak feszültségek — de végignézve a teremben most az emberek együtt vannak és együtt tudnak ünnepelni. Azt kívánom az egrieknek, hogy leszármazottaik 800 év múlva is itt legyenek, és ilyen összefogó közösség legyen itt akkor is.” Erre pedig ugyancsak jó esély van, hiszen a száraz, statisztikai nyelvű megfogalmazásban: Egriben a legnagyobb a népszaporulat Szatmár megyében.

Egy személyben jelenítette meg az összefogást Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt országos elnöke, aki egyben RMDSZ-listán képviselőjelölt. „Mi, Kárpát-medencei magyarok sokfélék vagyunk, de magyarként nézzük a világot, hiszen összeköt a magyarságunk; s nekünk, erdélyi magyaroknak az adventi várakozás hosszúra nyúlt: vannak ígéretek, melyekre 100 éve várunk” — mondta. Kiss Zoltán, a Szatmár–Ferencváros projekt vezetője rövid kis időutazásra hívta a jelenlévőket a magyar történelem legrebellisebb vidékén: „A Szamos mocsaras, lápos területén, egy tisztáson pár család halászattal, vadászattal tengeti életét — ők az egriek ősei, onnan indult minden. Megmaradtak, őrizték a lángot, túlélték az évszázadokat — kívánom, hogy Egri polgárai emelt fővel tekintsenek a munkára, melyet eleik elkezdtek, és méltóképp folytassák azt” — fogalmazott, majd egyperces csenddel adóztak valamennyi elhunyt egri lakos emlékének. Pánczél Károly a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának nevében is köszöntötte az egybegyűlteket s adta át ajándékát, a vándorbölcsőt a település legkisebb lakójának, melyet aztán majd a soron következő apróság kap meg. „Mindenek ellenére itt vagyunk — a magyar nyelv megtartó erejének, a magyarság életerejének köszönhetően itt vagyunk, és jó reményekkel nézhetünk előre, nem fogy el nemzetünk” — mondta. A köszöntőket követően a szülőfalujáról két könyvet is írt Kiss Kálmán helytörténész foglalta össze dióhéjban Egri 800 éves történelmét, majd az Egri Csodaszarvas Néptáncegyüttes és a Csűry Bálint Általános Iskola diákjai mutatták be műsorukat, az ünnepség pedig vidám, jó hangulatú évfordulós bállal zárult.

Szabó Kinga Mária