A Vetési Albert Kultúrkör szervezésében emlékeztek meg tegnap a II. Rákóczi Ferenc által 1703. augusztus 28-án kiadott vetési pátens elnevezésű rendeletre. Az esemény keretében ünnepi istentiszteletet és koszorúzást tartottak, s előadások is elhangzottak.

Vasárnap a vetési református templomban és a parókia udvarán lévő Rákóczi-szobornál emlékeztek meg a vetési pátens kiadásának 310. évfordulójáról, az ünnepséget a Vetési Albert Kultúrkör szervezte. A református templomban tartott ünnepi istentiszteleten Máté Róbert helyi református lelkipásztor hirdetett igét, aki a 147. zsoltárt használta textusként. Az elmúlt héten gyermekbibliahét volt az egyházközségben, melynek témája időutazás volt, ez az időutazás folytatódott az igehirdetés során. Ha visszautazunk a Rákóczi-szabadságharcot megelőző évekig, egy elnyomott, leigázott, szegény sorsú, adóterhek által megnyomorított népet találunk. Nem csoda, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Rákóczi rendeletét, ami új lehetőséget ígért, ugyanis azok, akik vállalták, hogy harcolnak a szabadságért, mentesülnek az adózás alól, aminek nagy része Ausztria fejlődését szolgálta.

Felvetődik bennünk a kérdés: vajon honnan tanulta a fejedelem a sereggyűjtésnek ezt a módját? Az ötlet Mátyás királytól származik, aki hasonló módon járt el, amikor olyan erős sereget gyűjtött össze, amelyik Bécsben is győzedelmeskedett. Mátyás király az ország kincstárából utalta ki Vetési Albertnek azt az összeget, amelyikből fizették a vetési templom felépítésének költségeit. A győzelem mindig a hittől függ — hangsúlyozta Máté Róbert. — Ha visszamegyünk a történelemben, megtudhatjuk, hogy ilyen felszabadító rendelet már az Ótestamentumban is található, amikor Tirusz perzsa király elrendelte, hogy Izrael népe hazatérhet a babilóniai fogságból. A békesség mindig Istentől jön — összegezte az igehirdető. Isten rendelete — pátense — minden földi rendeletnél nagyobb.

Köszöntők, előadások

Török József, a Vetési Albert Kultúrkör elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd felsorolta, hogy ebben az évben szobrot állítottak Tordai Demeternek, megemlékeztek Vetési Albert születésnapjáról, most pedig a vetési pátensre emlékeznek. A pátensről Fábián László, a Csengeri Városi Múzeum igazgatója tartott előadást, kiemelve azt, hogy milyen hatással volt a rendelet a történelmi Szatmár megye akkori lakosaira, a kuruc seregben harcoló férfiakra és azok otthon maradt családtagjaira. Kereskényi Gábor RMDSZ-es parlamenti képviselő rövid beszédében értékelte a Vetési Albert Kultúrkör tevékenységét, figyelmeztetett, hogy Rákóczi tette példamutató a mai magyarok számára, hiszen ma is csak akkor érhetünk el eredményeket, ha összefogunk, mint ahogy akkor összefogtak az elnyomott nemzetek és vallási felekezetek. Pop-Szováti Melinda irányításával a helyi énekkar kuruc dalokat adott elő. Az ünnepi istentisztelet különlegessége volt, hogy az énekeket Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész kísérte, visszaidézve az egykori tábori istentiszteleteket. Nagy Csaba rövid ismertetést is tartott a tárogató szerepéről a szabadságharcban. Az istentiszteletet követően a Rákóczi-szobornál dr. Keresztesi Csaba tartott előadást II. Rákóczi Ferencről, majd megkoszorúzták a fejedelem szobrát. Az eseményen részt vettek és koszorúztak a helyi önkormányzat, az RMDSZ, az EMNT, az EMNP és a Jobbik Baráti Kör képviselői is.