A 2022/2023-as tanévtől nem fog beleszámítani a felvételijegybe az V–VIII. osztály tanulmányi átlaga — erről állapodtak meg a társadalmi párbeszéd bizottság hétfői ülésén az oktatási minisztérium és a társadalmi partnerek képviselői. A döntés értelmében a következő tanévtől az V–VIII. osztály tanulmányi átlaga nem fog beleszámítani a nyolcadik osztályt végzett tanulók felvételijegyébe, kizárólag az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd a diákokat. Tekintettel arra, hogy a 2021/2022-es tanévben nem kellett megszakítani az oktatást, és bízva abban, hogy a 2022/2023-as tanévben sem lesznek kényszerszünetek, a társadalmi partnerekkel abban állapodtak meg, hogy visszatérnek a világjárvány előtti vizsgarendhez mind a nyolcadik osztályosok, mind az érettségizők esetében — tájékoztatott egy Facebook-bejegyzésben Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. 

Egy rossz nap dönt a gyerek jövőjéről

A döntést követően sok szülő felháborodását fejezte ki, mivel sokan nem érzik igazságosnak azt, hogy semmisnek tekintsék négy év kemény munkáját, ne vegyék figyelembe a tanulmányi átlagot. Megkeresésünkre több szülő elmondta, hogy több szempontból is zavarja őket ez a döntés: elsősorban semmibe veszik a gyerek négyévi munkáját. 

„Nem tartom igazságosnak, hogy a gyerek négy évig kínozza magát a tökéletes tanulmányi átlag miatt, majd ez négy év elteltével csak úgy ott van, semmit nem kezdenek vele. Esetleg kap egy vállveregetést. Semmivel nem segítheti, hogy bejuthasson abba az iskolába, amelyikben tovább szeretne tanulni” — mondta el lapunknak egy hatodikos kislány felháborodott anyukája. Vannak, akik szerint semmit nem ér a képességfelmérő, nem lehet beskatulyázni egy gyereket, és egyetlen vizsga alapján a homlokára ragasztani egy minősítést.

„Alapjáraton nem tetszik, sőt, kifejezetten utálom ezt a képességfelmérő vizsgát. Az érettségi még egy fokkal jobb, hisz ha a gyerek humán beállítottságú, nem fog elmenni reál szakra, így van esélye a jó tanulók között végezni. De a képességvizsgán senkit nem érdekel, hogy a gyerek nem érti és nem is szereti a matekot, ha kettes, akkor a homlokára ragasztják a kettest. Így járt, 'hülyének' van minősítve, mehet magának. Olyan tananyagot erőltetnek rá a gyerekekre, amivel semmit nem fognak kezdeni az életben. Egy állásinterjún sem fogják pl. egy vers elszavalásához kötni a sikert. Ez a tanítási mód semmiben nem fejleszti a gyerekek személyiségét, csak ha a tanár egy kicsit találékony, és ki tudja egyensúlyozni a muszájt a hasznossal. Egyébként ha a gyerek a képességfelmérőn épp nem érzi jól magát, és kettest ír mindenből, akkor még egy kevés esélye sincs arra, hogy felhúzza valamennyire a 4 éves átlag, amiért pedig sokat küzdött” — panaszolta egy hetedikes fiú édesanyja. 

Először 50, majd 25, most meg semmi

Emlékszem, hogy pont attól az évtől nem számított már 50%-ot a négyéves átlag, amikor én nyolcadikos fejjel képességvizsgáztam. Nagyon elszomorított, hiszen mindig izgulós voltam a megmérettetések előtt, féltem, hogy mi lesz, ha nem sikerül túl jól az a matek vagy román, és emiatt elrontom az esélyem, rossz licibe jutok, nem lesz esélyem később leérettségizni, egyetemre menni. Természetesen átvészeltem, és ha csak abba a 25%-ba is, de kapaszkodhattam. Tudtam, hogy számított valamit a négyévnyi munkám. 

„Lehet, hogy ezzel azt szeretnék kiküszöbölni, hogy csak a jobb tanulók mehessenek elméleti iskolába, aki pedig nem képes egy arravaló jegyet megírni a képességvizsgán, menjen inkább szaklicibe! Ám ezzel semmit nem oldanak meg, mivel vannak, akik magolnak, azaz szóról szóra betanulják az anyagokat, így valószínűleg semmivel nem maradnak hosszú távon, de a jó jegyet épp meg tudják szerezni. Ha esélyegyenlőséget szeretnének, akkor minden gyermeknek a saját képességeihez mérten kellene külön-külön összeállítani egy vizsgalapot, és azokat a képességeit, készségeit felmérni, amelyekben az adott gyermek kiemelkedőbb. Ez így beskatulyázás, és még azt a 25 százaléknyi 'reményt' is elveszik a gyerekektől, amibe talán eddig kapaszkodtak. Mert tudták, hogy ha nem is sikerül a legjobban a képességvizsga, de a négyéves átlaguk jó, egy kicsit dob a felvételijegyükön” — mondta egy ötödikes fiú anyukája. 

Azt, hogy miért döntöttek így, nem lehet tudni, viszont az már biztos, hogy sokan fognak még elégedetlenkedni ezzel kapcsolatban, hisz egy kisebb csoportnyi ember véleménye nem egyezhet, és soha nem is fog megegyezni egy egész országéval.

Szilágyi Kinga