Nehéz feladatot vállalt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szatmári csapata, amikor A szatmárnémeti vívás múltja, jelene és jövője címmel szervezett panelbeszélgetést.
Ha nincs a moderátor, soha nem ért volna véget a szatmárnémeti vívóbajnokokkal és vívóedzőkkel szervezett beszélgetős, kérdezgetős szerda este az MCC szatmárnémeti kirendeltségében. Nyilvánvaló: másfél óra alatt nem lehet végigbeszélni a szatmárnémeti vívóiskolaként ismert jelenséget.
Az esemény meghívottjai – a szépszámú és igen aktív, érdeklődő közönség mellett –, ahogy a fenti fotón is szerepelnek: File Attila, Lengyel Éva, Osváth Richárd, Simona Pop és Csiszár Ferenc voltak. (A képen balra Pesek Attila sportújságíró, a panelbeszélgetés moderátora.)
Levéltári bejegyzés
A szatmári vívóiskola múltjával kapcsolatban elhangzott, hogy az újkori vívóiskola alapjait letevő Csipler Sándor előtt is voltak ám nagyjai a szatmárnémeti vívóiskolának. Lengyel Évának van tudomása arról, hogy az egykori szatmárnémeti főlevéltáros egyik feljegyzése egy 1895-ös vívókörről szól, ez a legrégebbi fellelt írásos emlék, ekkorra tehető talán a szatmárnémeti intézményes vívás tényleges kezdete.
Elhangzott: Az újkori vívás története 1920-ban kezdődik, amikor Csipler Sándor párizsi akadémiáról hozott tudásával elkezdi az első bajnokokat és ezzel egy időben az első edzőket is kinevelni.
Az újkori szatmárnémeti vívás másik fontos lépcsőfoka a vívóterem megnyitása volt 1976-ban, ahol a rendszerváltás utáni és a jelen generáció edzői kapják meg tudásukat: Lengyel Éva, File Attila, Csiszár Ferenc, Dan Şuta, Adrian Pop, Adrian Silaghi, Izsáki Arnold és Szabó Rudolf.
Az utánpótlás
Száznál is több tőr-, párbajtőr- és kardvívó reménység tölti meg ma minden nap élettel a vívótermet, köztük a tizenéves Kurtinecz nővérek is, akik maguk is jelen voltak az eseményen. Ők azok, akiknek minden héten gratulálni lehet az épp véget ért hétvégén elért eredményeik nyomán és akikről a kedélyes beszélgetést mellőzve Csiszár Ferenc igen komolyan elmondta, hogy nagyon bennük van a következő európa-bajnoki és világbajnoki aranyérem!
Arra a kérdésre, hogy vajon mi lehet a titka annak, hogy Szatmáron 130 éve sem szűnik az érdeklődés a vívás iránt, a meghívottak nagyjából egy így összefoglalható válasza született: az eredményes múlt és jelen, sikeres jövőt ígér és a sikert mindenki óhajtja.
A gyűzelemnél nincs jobb drog
A hallgatóság elsősorban Osváth Richárd magyar paralimpiai bajnokot és Simona Pop olimpiai és Európa-bajnok vívót kérdezgették, főleg arról, hogy milyen aranyat nyerni és van-e élet az aranyérem után. Egyöntetű véleménye volt a sportolóknak, hogy a győzelemnél nincs jobb drog és ha elérte az ember egy álmát, következő éjjel megálmodik magának egy másikat.
Princz Csaba