A legtöbben, 4094 személy, az ügyészek és a bírák jogállásáról szóló 2004/303-as törvény kedvezményezettjei voltak, akik körében a legmagasabb átlagos nyugdíjat is regisztrálták, 19.221 lejt, amelyből 17.977 lejt az állami költségvetésből fedeztek, a különbséget az társadalombiztosítási költségvetésből fizették.
A román diplomáciai és konzuli testület tagjai számára biztosított szolgálati nyugdíjból 833 személy részesült. Az ők esetükben az átlagos nyugdíj 5760 lej volt, ebből 3302 lejt az állami költségvetésből utaltak.
A parlamenti köztisztviselők jogállásáról szóló törvények kedvezményezettjeinek száma 790 fő volt, az átlagos nyugdíj pedig 4766 lej, ebből 2759 lejt az állami költségvetésből álltak.
A romániai polgári repülés volt alkalmazottjai közül 1423-an részesültek átlagosan 11.336 lejes szolgálati nyugdíjban, ebből 7.749 lejt az állami költségvetésből kaptak.
A számvevőszék szolgálati nyugdíjának 603 kedvezményezettje volt, ők átlagosan 8164 lejt kaptak, ebből 4199 lejt az állami költségvetésből.
Ezenkívül a bíróságok és az ügyészségek kisegítő alkalmazottainak jogállásáról szóló törvény szerint 1774 nyugdíjas részesült kedvezményekben, átlagos nyugdíjuk 4703 lej volt, ebből 2771 lej az állami támogatás része.
A múlt hónapban a képviselőház plenáris ülése az adórendszerről szóló 2015/227-es törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvénytervezet mellett szavazott, amelynek célja a korhatárhoz kapcsolódó jövedelmek és juttatások megadóztatása.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által javasolt módosítás értelmében a legfeljebb 2000 lej értékű nyugdíjak adómentesek, a 2000 és 7000 közötti nyugdíjak 2000 lej fölötti hányadát 10%-kos, a 7001 lej feletti nyugdíjak 7001 lej fölötti hányadát 85%-kos adókulccsal sújtják.
A szenátus által 2019-ben elfogadott törvényjavaslatot, amely bevezeti a 'az öregségi nyugdíjakból és juttatásokból származó jövedelem adójának' fogalmát, valamennyi parlamenti képviselőcsoport támogatta.
A jogszabály esetében a képviselőház volt a döntéshozó szerv, a törvényt kihirdetésre megküldik az államfőnek.