„Málenkij robot” — a szatmári svábok deportálásának 75. évfordulóján emlékmisével, kiállítással, dokumentumfilmmel emlékeznek szombaton.

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945 januárjában a szatmári sváb közösség ötezer tagját — 16–35 év közötti nőket és 16–45 év közötti férfiakat — terelték vagonokba és vitték szovjet munkatáborokba málenkij robotra, azaz „kis munkára”. Ezzel a megnevezéssel azt próbálták (volna) elérni, hogy a civilek megnyugodjanak: munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség, és hamarosan hazatérhetnek. A málenkij robot azonban kőkemény, akár öt éven át is tartó fizikai munkát jelentett (bányászat, romeltakarítás, építkezés) valamelyik szovjet iparvidéken. A kényszermunkáról életben hazatérők a kommunista kormánytól semmiféle segítséget nem kaptak, és évtizedekig hallgatásra voltak kényszerítve. A „kis munka” s bármiféle hozzá kapcsolódó téma a kommunizmus idején tabu volt, csak a kilencvenes évektől kapott nyilvánosságot, ám a részletek teljes feltárása mind a mai napig nem ért véget.

A magyar nyelvterületi legkompaktabb sváb tömbközösség, a szatmári svábok deportálása már január 2-án elkezdődött — a harminckét településről mintegy 5000 embert hurcoltak el, s voltak közöttük magyarok és románok is, mint például a szaniszlói csoportban (valószínűleg, mert az oroszok ott nem találtak annyi sváb nemzetiségű lakost, amennyi lefedte volna a településre eső kvótát). A kényszermunka éveiben, 1948–49-ig majdnem ezren pusztultak el az embertelen körülmények, járványok és munkabalesetek miatt. Rájuk, de a deportálásból hazatértekre és kettétört életüket folytatókra is több programból álló rendezvénysorral emlékeznek február 8-án, szombaton Szatmárnémetiben: 11 órától a Kálvária-templomban nm. és ft. Schönberger Jenő megyéspüspök tart emlékmisét, majd 12 órától a templomudvaron álló emléktáblánál helyezik el a kegyelet koszorúit. A megyei múzeumban 12.45 órakor nyílik meg az emlékkiállítás, 13.30 órától pedig Florin Bresoiunak a málenkij robotból hazatértekről készített dokumentumfilmje látható, amelyet kötetlen beszélgetés követ a még életben lévő deportáltakkal, köztük a nagymajtényi Tillinger Mária nénivel.