Az INS adatai értelmében a pénzbeli jövedelem háztartásonként október, november és december hónapokban átlagosan havi 6829 lejt (személyenként 2729 lejt), a természetbeni jövedelem pedig háztartásonként havi 472 lejt (személyenként 189 lejt) tett ki. Ez 6,3 százalékos növekedést, illetve 2,3 százalékos csökkenést jelent az előző három hónaphoz képest.
Városon több
A bérek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bevételek képezték a legfontosabb jövedelemforrást, a háztartások összes jövedelmének 68,9 százalékát. Emellett a szociális ellátásokból származó jövedelem (19,2 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (6,5) is hozzájárult a háztartások teljes jövedelméhez.
Lakóhely szerinti lebontásban a városi háztartások havi jövedelme átlagban 8.005 lej volt a tavalyi harmadik trimeszterben, 1,2-szer nagyobb a vidéki háztartásokénál. Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 3.444 lejt tett ki, azaz 1,5-ször nagyobb volt a vidéki háztartásokban regisztráltnál. Városon a fizetések és a bér jellegű juttatások tették ki a teljes jövedelem 74,1 százalékát, vidéken ez az arány 13,4 százalékkal kisebb volt. A szociális juttatásokból származó összegek vidéken a jövedelem 19,8 százalékát adták, városon ennél 0,9 százalékkal kevesebbet. A természetbeni jövedelem az összbevétel 10,3 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 2,5-ször nagyobb a városon jegyzettnél.
Megélhetésre a legtöbb
A háztartások átlagos havi kiadása 2023 harmadik negyedévében 6.432 lej (személyenként 2571 lej) volt. Ez 10,6 százalékkal több a második negyedévinél és a teljes jövedelem 88,1 százalékát vitte el.
A háztartások kiadásainak 62,6 százalékát (4025 lej) a fogyasztási kiadások tették ki a tavalyi harmadik negyedévben, 31,9 százalékát (2054 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 1,4 százalékát (91 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások) – derül ki az INS adataiból.
Agerpres / Hírszerkszető