A Szatmári Híd Egyesület az 56-os Emlékbizottság támogatásával egy héten át tartó megemlékezést szervez Szatmárnémetiben és Lázáriban az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének emlékére. A rendezvény szervezőjével, Krakkó Rudolffal beszélgettünk.

— Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc első nyilvános emlékműsorait a Szatmári Híd Egyesület tartotta Szatmárnémetiben. Miért tartja fontosnak az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak emléket állítani, hiszen mégiscsak egy magyarországi társadalmi és politikai eseménysorról van szó?

— Az 1956-os eseményeknek rengeteg erdélyi és partiumi résztvevője és áldozata is volt. A kommunista időkben hivatalosan irredentáknak és Románia-elleneseknek tartották őket, ezért a legszigorúbb és legkegyetlenebb ítéletekkel sújtottak minden résztvevőt. A ’89-es fordulat után pedig egyszerűen el akarják hallgatni azt, hogy közvetve bár, de az 1989-es változások előszelei már 1956-ban megjelentek. Én úgy gondolom, hogy a magyar forradalom az egész európai történelem sorsfordító eseménye volt, de amint a sorra kerülő rendezvénysorozatunkból kiderül majd, közvetlen partiumi és romániai vonatkozásai is vannak, sőt, eléggé erőteljesen befolyásolta a romániai kommunizmus irányvonalát is.

Ezek részletes szakmai feldolgozása a mai napig nem történt meg vidékünkön. Én abban bízok, hogy emlékműsorainkkal rá tudunk világítani eme hiányosságra is. Ugyanakkor vallom, hogy múltunk ismerete nélkül nem építhetünk szilárd jövőt. Márpedig az ’56-os forradalom a magyar nemzet jelenkori történelmének egyik legjelentősebb epizódja, amelynek eredményei sok szempontból hatással vannak napjaink közéletének alakulására is, és közvetve az átlagember mindennapjaira. Ezek mellett az idei megemlékezés fontosságát az is növeli, hogy ebben az évben van a forradalom győzelmének és a szabadságharc vérbefojtásának a 60. évfordulója. Számomra az sem elhanyagolható szempont, hogy a visszajelzésekből egyértelműen kiderül, emlékműsorainkkal hozzájárulunk a nemzettudat erősödéséhez, aminek szerepe lehet egy erős identitástudattal és magasabb szintű közösségi érzéssel rendelkező helyi magyar közösség kialakulásához is. Egyesületünknek pedig megalakulása óta fő célja a kommunizmus által elfojtott nemzeti önbecsülés visszaszerzése és az önazonosságtudat erősítése.

— Idén tehát jubileumi emlékműsort terveznek. Mi áll a programban?

— Igen, az idei megemlékezés egyben jubileumi emlékműsor is lesz. Ezért most egy teljes héten át fognak tartani az események október 23. és 30. között. Kellemes meglepetés számomra az, hogy ennek fontosságát felismerve tucatnyi partner csatlakozott hozzánk a méltó megemlékezés sikere érdekében javarészt Szatmár megyéből, de az anyaországból is.

— Mielőtt a részletekről beszélnénk, térjünk egy kicsit vissza a kezdetekhez. Az elmúlt években hogyan fogadta az ’56-os emlékműsoraikat a szatmári közönség?

— Azt kell mondjam, hogy 2009-ben, az első ’56-os megemlékezés alkalmával világossá vált, hogy egyfajta hiányt pótolunk általa. A résztvevő közönség óriási sikerként élte meg, hogy immár vidékünkön is van, aki megemlékezik a XX. század egyik legtisztább és legőszintébb forradalmáról. Amint korábban is említettem, vidékünkről is sok résztvevője volt a korabeli eseményeknek. Itthon különféle „földalatti szerveződések” formájában nyilvánult ez meg, de olyan szatmári is volt, aki közvetlenül a budapesti eseményekben vállalt oroszlánrészt a kommunizmus elleni küzdelemben és a szabadság kivívásában. Ő a Lázáriban született v. Zolcsák István gépészmérnök, II. VH.-s pilóta, az 1956-ban létrejött Forradalmi Bizottság tagja, az Újpesti Munkástanács egyik vezetője volt. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy voltak, akik az első emlékműsorainkat nem nézték jó szemmel, szélsőségesnek tartották és a többségi nemzet elleni provokációknak. Az élet furcsa fintora, hogy érdekes módon idén már a korábbi áskálódók is emlékezni akarnak az ’56-os eseményekre. Személy szerint rendezvényeink egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy a szatmári középiskolákban meghonosítottuk az ’56-os emlékműsorokat. Tudniillik az első középiskolai megemlékezést éppen mi tartottuk évekkel ezelőtt, és tavaly például már szinte minden jelentősebb szatmári magyar iskolában megemlékeztek valamilyen módon a forradalom győzelméről. Úgy tűnik, ez idén sem lesz másként.

Aki ismeri a szatmári viszonyokat, nem lepődik meg azon, ha azt mondom, hogy most is vannak akadékoskodók. Ez immár elsősorban azért van, mert konkurenciát látnak bennünk olyan egyének, akiknek munkakörükhöz tartozó kötelességük lenne a történelem valós megismertetése, és az utóbbi évek magyar közéleti változásai egyfajta megfelelési kényszert alakítottak ki bennük. Az efféle akadékoskodók nyilván megnehezítik a magamfajta önkéntesek szervezőmunkáját, de idővel az ember hozzá tud edződni ehhez a küzdelemhez is.

— Térjünk rá az idei programra. Miből fog állni a Szatmári Híd Egyesület idei emlékműsora?

— A jubileumi évfordulóra való tekintettel ebben az évben rendezvénysorozattal készülünk emlékezni az ’56-os hősökre és áldozatokra. Október 23-án, nemzeti ünnepünk alkalmával veszi kezdetét az ünnepi eseménysor. Délelőtt 10 órakor a Láncos-templomban ünnepi istentiszteletre kerül sor, amelynek keretében fellép a kárpátaljai CREDO verséneklő együttes. A beregszászi és ungvári zenetanárokból álló művészcsapat már többször lenyűgözte Szatmárnémeti műkedvelő és emlékezni vágyó közönségét, ezért az ő meghívásuk tulajdonképpen közkívánatra történt. A délelőtti istentiszteletet követően Lázáriban folytatjuk a megemlékezést, ahol 12 órai kezdettel sor fog kerülni a két évvel ezelőtt általunk, a Lázári Polgármesteri Hivatal támogatásával felavatott ’56-os Zolcsák István-emlékmű megkoszorúzására, amire szeretettel várjuk Szatmárnémeti és a megye közéleti szereplőit és minden emlékezni vágyó lakosát is. A ceremóniát követően ünnepi előadást tartanak helyi ifjak és a Szárazberki Hármashatár Egyesület kórusa és tánccsoportja is. Ezt követően 15 órától a megyei múzeumban tartjuk az ’56-os Emlékkiállítás tárlatnyitó rendezvényét, amelyen díszvendégeink lesznek az ’56-os Pesti Srácok Alapítvány képviseletében v. Hajdú Szabolcs ’56-os budapesti forradalmár és v. Bikkfalvi György tasnádi ’56-os forradalmár is, akik politikai elítéltek voltak. A kiállítás megnyitóját követően, 17 órától egy csodálatos színművészeti előadásra kerül sor „Uram, nem látta Magyarországot?” címmel. A bemutató Pregitzer Fruzsina nyíregyházi színművésznő önálló estje lesz, amelyet a Móricz Zsigmond Színházzal partnerségben tudunk bemutatni. A Jászai Mari-díjas művésznő különösen fontos küldetésének tekinti a határon túli fellépéseit, és minden alkalommal tudása legjavát hozza el számunkra, szívvel-lélekkel és hatalmas szeretettel. A művészi produkciót követően kerül sor az immár hagyományossá vált fáklyás körmenetre Szatmárnémeti régi központjában, amelyet minden évben megtartunk a szabadságharc hőseinek és a kommunizmus áldozatainak az emléke előtt tisztelegve. Október 23-tól október 30-ig mindennap megtekinthető lesz a Szatmárnémetiben első ízben látogatható emlékkiállítás, amelyet az ’56-os Pesti Srácok Alapítvánnyal és a Szatmár Megyei Múzeummal történő együttműködés keretében tudunk lebonyolítani. A kiállítás megszervezésében olyan kiváló szatmári szakemberek segítségére számítunk, mint Kereskényi Sándor, Thoroczkay Sándor és dr. Keresztesi Csaba. Október 24-én 17 órától a tudományos előadások első részére kerül majd sor, amelyeket rendhagyó történelemóráknak is szánunk. Ezen a napon dr. Keresztesi Csaba történelemtanár, szatmári kutató előadását hallgathatjuk meg, amelynek címe: „Az ’56-os magyar forradalom — a román kommunizmus irányváltása?” Október 25-én délután 17 órától „…a nép lerázta végre gyűlölt szolgaláncait…” címmel irodalomtörténeti előadásra kerül sor. A műsor szerkesztője és előadója Kereskényi Sándor doktorandusz muzeológus, irodalomtörténész. Október 26-án 18 órától újabb színművészeti produkcióra kerül sor. Ezúttal a Harag György Társulat tagja, a kiváló szatmári színművésznő, Rappert Vencz Stella „Júlia” című monodrámája kerül bemutatásra. Október 28-án 19 órától a Szatmárnémetiben nagy sikert aratott „István, a király” színművészeinek az előadására, a mátészalkai Talán Teátrum ünnepi műsorára kerül sor. Az előadás címe: „Mi volnánk itt a folytatás”. Rendezője Buzogány Béla. Október 29-én folytatódik a rendhagyó történelemórák sora. 16 órakor a budapesti Veritas Történelemkutató Intézet főigazgatója, dr. Szakály Sándor, a történelemtudományok doktora tart előadást a Láncos-templom gyülekezeti termében. Előadásának címe: „1956 — 60 év után”. 18 órai kezdettel egy érdekes könyvbemutatóra kerül sor a megyei múzeumban. A kanadai származású Szőczi Árpád író, újságíró könyve „Az 1989-es forradalom valódi története” kibővített változatának magyar és román nyelvű kiadása kerül bemutatásra. A könyv egy érdekes és hiánypótló kordokumentum, amely lerántja a leplet több tabutémáról is. A könyv hiteles hivatkozási dokumentumokból merít, amelyek a szekuritáté archívumából, egykori titkosszolgálati és katonai vezetőktől, külföldi és hazai politikusok nyilatkozataiból származnak. A bemutatóból az is kiderül, hogyan kapcsolódik az 1956-os magyar forradalomhoz az 1989-es román forradalom. Október 30. a rendezvénysorozat zárónapja lesz. Ezen a napon zenei előadásokra kerül sor. Első ízben mutatkozik be Szatmárnémetiben az Ismerős Arcok zenekar. Az Ismerős Arcok napjaink egyik legkedveltebb magyar zenészcsapata, dalainak egy részét már nagyon sok szatmári dúdolja, de még eddig nem léptek fel a megyeközpontban. Eddig egyetlen alkalommal láthatta-hallhatta őket a megye magyarsága, a 2009-es Partiumi Híd Fesztiválon, Kökényesden. Most ünnepi koncerttel lépnek a szatmáriak elé, amelyre a városközpontban fog sor kerülni. Előzenekarként a rockzenét magas szinten művelő, hortobágyi Chrome RT fog bemutatkozni. A rendezvénysorozat eseményeinek ma még nem rögzített, pontos helyszíneiről és kezdési idejéről tájékoztatjuk az érdeklődőket Szatmári Friss Újság hasábjain.

— Sokszínű és színvonalas programkínálatot sorolt fel. Hogyan tudja ezt megvalósítani? Talán munkahelyi kötelezettségként végzi ezt a szervezői munkát ? Vannak-e támogatók?

— A 60. évfordulón méltó megemlékezést kívánunk megvalósítani. Ezért igyekeztünk minél színesebb programkínálatot felsorakoztatni, de azért is, hogy kortól és érdeklődési körtől függetlenül a szatmári társadalom minél szélesebb körét tudjuk bevonni az idei emlékműsorunkba. Ezt a munkát szabadidőmben, munkaidőn kívül végzem. Van egy munkahelyem, amiből igyekszek megélni, és van egy hivatásom, amit a civil tevékenység keretében folytatok, fizetség nélkül. Ebbe a munkába, és a fellépésekkel kapcsolatos kiadások finanszírozásába időnként besegítenek szatmári tenni akaró, segítő szándékú kisvállalkozók és magánemberek, illetve értékes önkéntes munkájukkal helyi szakemberek is. De a rendezvényeink sikeréhez igen fontos hozzájárulást kapunk olyan szakemberektől és fellépő művészektől, akik önzetlen munkájukkal és művészi előadásukkal támogatnak minket. Soha semmilyen román állami vagy szatmári önkormányzati támogatásban nem részesültünk. Ebben az évben azonban egy komolyabb támogatóra is támaszkodhatunk. A rendezvény főtámogatója ugyanis az ’56-os Emlékbizottság. Segítségükkel a rendezvénysorozat nagyobb kiadásait tudjuk megoldani, de a teljes siker érdekében idén is számítunk helyi segítőszándékú emberek együttműködésére.

Elek György