Nagy álláspiaci közhely, ám igaz: Nyelvtudás nélkül nehéz boldogulni az álláspiacon. Aki nem beszél az anyanyelvén kívül egy világnyelvet, rosszabb munkára és alacsonyabb fizetésre számíthat és csökken a megpályázható állások köre is.

Felmérések szerint a nők jobban beszélnek angolul, mint a férfiak: előbbiek 53,9, utóbbiak 52,14 százaléka tudja használni a nyelvet. Igazán nagy szakadék a két nem között a Közel-Keleten és Észak-Afrikában figyelhető meg: több mint 5 százalékponttal teljesítettek jobban a nők, mint a férfiak.

Az ipari szektort vizsgálva megállapították: ott, ahol a hazai piacra – oktatás, kiskereskedelem, állami szektor – fókuszálnak, kevesen beszélnek megfelelő szinten angolul, de ezt – a fent említett okokból – nem is követelik meg. Az exportorientált gazdaságoknál azonban elengedhetetlen a legalább minimális szintű angoltudás.

Nem nehéz számokkal is alátámasztani a nyelvismeret fontosságát. Az internetes álláskereső oldalak hirdetéseinek több mint 70 százalékában elvárás valamilyen szintű nyelvtudás. Többnyire az angol, de sok álláshoz némettudást írnak elő a munkaadók. A foglalkoztatottságban is óriási szerepe van annak – mutat rá egy tanulmány –, hogy a munkavállaló milyen jól beszéli a nyelvet. A kutatások szerint ugyanis azok a munkakeresők, akik az országuk átlagához képest jól beszélnek angolul, 30–50 százalékkal többet keresnek, mint ugyanolyan képesítésű társaik a nyelv ismerete nélkül.

A kutatás során egyértelműen bebizonyosodott – állítják a szakértők –, hogy az angoltudás ma az alapvető kompetenciák egyike. Éppen ezért olyan szinten kellene tanítani és számon kérni azt, mint ahogy az anyanyelven elsajátított olvasási és matematikai képességeket.

A tanulmányból az is kiderül, hogy az angolul beszélők háromnegyede ma már nem az angol anyanyelvűek közül kerül ki. Az ezen a nyelven történő kommunikáció nagy része most már a nem anyanyelvű beszélők között zajlik, akik általában elfogadják a nem sztenderd nyelvtant és kiejtést – ám csak addig, míg a kommunikációt, a mondanivaló érhetőségét nem befolyásolja.

Románia az idegen nyelvismeret tükrében is sereghajtónak számít, annak ellenére hogy a líceumot végző diákok 96%-a tanul angolul, további 83%-nak pedig egy második idegen nyelvet is tanítanak.

EU-szinten a felnőtt - 25 és 64 év közötti - lakosság közel egyharmada jól beszél egy idegen nyelvet, további 30% ismeri egy nyelv alapjait, 38%-uk pedig egyetlen idegen nyelvet sem ismer derül ki a felmérésekből. Ehhez képest Románia lakosságának 5,2%-a nyilatkozta azt nemrég, hogy nagyon jól ismer egy idegen nyelvet, ehhez képest az európai átlag 13,3%-os.

A legtöbb, idegen nyelvet ismerő személy Lettországban (55%), Szlovéniában (45%), Szlovákiában (44%) él, míg a lista sereghajtói Románia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Bulgária, Nagy Britannia és Csehország, itt az átlag 10% alatt van.