Ötven év — egy egész emberöltő, jóban és rosszban, könnyek és mosolyok között. Ez utóbbi dominált tegnap Sárközújlakon, ahol Piricsi Arthur polgármester köszöntötte a hivatal dísztermében szívből jövő szavakkal azt a kilenc házaspárt, akik aranylakodalmukat ünnepelték.

Szilágyi Géza és Vilma, Silaghi Lajos és Katalin, Podolyák József és Erzsébet, Beluska József és Emma, Balea Ioan és Ileana, Czibere Ferenc és Veronika, Bandicsi Mihály és Aurica, Kovács Sándor és Emma, Baba Iosif és Ana ötven évvel ezelőtt mondták ki a boldogító igent s most a gratulációk, az ajándék és a szép virágcsokor átvételét követően egy-egy pohár pezsgővel koccintva felidézték a nagy nap, az eltelt évtizedek pillanatait, eseményeit. Abban valamennyien egyetértettek, a rosszat, a hangos szavakat, esetleges civódásokat — melyek elkerülhetetlenek a legboldogabb házaspárok esetében is — gyorsan el kell felejteni, hátrahagyni, s csak a szépre és a jóra emlékezni, arra visszatekinteni. Visszatekintés közben az egykori menyasszonyok, a mostanra már nagymamák, sőt dédmamák azt is kifejtették: mennyivel könnyebb dolguk van a mai fiataloknak és főleg édesanyáknak, hiszen az eldobható pelusoktól a mosógépen át az óvodáig nagyon sok minden segíti a mindennapi életet, „nem mint a mi korunkban, amikor vittük a gyereket magunkkal a mezőre, s letettük a fűzfa árnyékába míg dolgoztuk a földet” — de minden könnyebbség ellenére sem cserélnék el fiatalságukat, mert „az úgy volt szép, ahogy volt!”