Minden évben a UN-Water, az ENSZ vízügyi és higiéniai koordinációs mechanizmusa határozza meg a WC világnapjának témáját. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2013 óta szervezi meg a vécé világnapját és a hozzá kapcsolódó eseményeket. Ezt megelőzően 2001-ben alakult a WC Világszervezet (World Toilet Organization) nevű globális nonprofit szervezet, amely elkötelezett a tisztálkodási és higiéniai feltételek világszerte történő javítása mellett. A szervezet hisz abban, hogy az egyéneket oktatás, képzések és helyi piaci lehetőségek kiépítésén keresztül képessé teheti arra, hogy a tiszta és biztonságos higiéniai létesítmények mellett támogassák közösségeiket. Világszerte legalább 2 milliárd ember használ széklettel szennyezett ivóvízforrást. Naponta több mint 700 öt éven aluli gyermek hal meg hasmenés miatt, amelyet a nem biztonságos víz, higiénia és rossz higiénia okoz.
2021-ben a világnap témája így a „vécék megbecsülése” lett. Az e köré szerveződő kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy a vécék — és az azokat támogató higiéniai rendszerek — a világ számos részén alulfinanszírozottak, rosszul kezeltek vagy elhanyagoltak, ami beláthatatlan egészségügyi, gazdasági és környezetvédelmi következményekkel jár, különösen a legszegényebb és leginkább marginalizált közösségekben.
A higiéniai szolgáltatásokhoz való hozzáférést az ENSZ olyan emberi jogként ismeri el, amely mindenkit feljogosít arra, hogy fizikailag és megfizethető módon hozzáférjen a higiéniához az élet minden területén, amely biztonságos, higiénikus, társadalmilag és kulturálisan elfogadható, és amely biztosítja a magánéletet és a méltóságot.
Kinti illemhely — Románia vezet
Romániában a beltéri illemhellyel nem rendelkező lakások aránya több mint tízszerese az uniós átlagnak, és Románia az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol a lakosság közel egynegyede olyan otthonban él, ahol nincs beltéri WC.
A legutóbbi, 2019-es összesítés szerint az Európai Unió lakosságának mintegy 2 százaléka élt olyan lakásban, ahol nem volt vécé, ami 1,7 százalékos csökkenés a 2010-es 3,7 százalékhoz képest. Az európai tagállamok közül Románia a legutolsó helyen végzett, mivel itt a háztartások 24,2 százalékában nincs benti illemhely. Romániát ezen a téren Bulgária (13,7 százalék), majd Litvánia (10 százalék), Lettország (8,7 százalék), valamint Észtország (4,7 százalék) és végül Magyarország (3,1 százalék) követi. Mindannak ellenére, hogy az ország rossz helyezést ért el, jelentős előrelépést tett 2010 óta, mivel akkor a benti illemhely nélküli lakások aránya 40,9 százalék volt. Ezzel szemben a beltéri WC nélküli lakások aránya 19 uniós tagállamban kevesebb mint 1 százalék, Svédország vezetésével (ahol közel 0 százalék), ezt követi Luxemburg, Málta, Hollandia és Szlovénia (mind 0,1 százalék), illetve Németország (0,2 százalék).
Szatmár megyében a legfrissebb összesített adatok 2011-ből, az akkori népszámlálásból származnak, így azóta jelentősen változhatott a helyzet. Mindenesetre a legutóbbi népszámláláskor a Szatmár megyei lakosságnak csak a 65,1 százaléka élt olyan otthonban, amelyik rendelkezett benti illemhellyel.
Egy kis WC-történelem
A mai vécéknek számos előzménye — ülőkés, vízelvezetéses csatornákkal összekötött illemhely — megtalálható az egykori Római Birodalom területén. A népvándorlás időszakával az európai középkor ezen a téren is visszaesést idézett elő. A középkori várakban Európa-szerte a tornyok erkélyein lévő kerek nyílások szolgáltak illemhelyként. A vizelet és ürülék nyomot hagyva csorgott le a falakon, vagy a várat körülvevő vizesárokba esett, amely nem csak harcászati célokat szolgált, hanem szennyvízcsatornaként is működött. Majd 1596-ban Sir John Harrington, I. Erzsébet angol királynő keresztfia feltalálta az első vízöblítéses vécét (WC, azaz water closet). 1928-ban a ma használatos első tekercses vécépapírt egy banktisztviselő találta fel Németországban.
Bumbuluţ Krisztina