Érdekes intermezzókkal („taktikai szünetekkel”?) tarkított, rövid, rendkívüli tanácsülésen fogadta el a grémium Szatmár megye költségvetését — mely a maga 343 millió lejével egy realista büdzsének számít. Igaz, minden „kérésnek” nem tudtak eleget tenni.

Csak alig pár napirendi pontos, de annál fajsúlyosabb rendkívüli tanácsülésre gyűltek össze a megyei grémium tagjai tegnap kora délután — s igaz ugyan: a tanácsosok-szakbizottságok csak szinte az utolsó percben kapták meg a költségvetés végleges határozattervezetét (az elmúlt hetekben háromszor is változtak bizonyos törvénykezések, ami aztán feje tetejére állította az addigi tervezést), de a szociáldemokrata frakció tagjai feltűnően sokat, bő negyed órát késtek, majd megérkeztükkor rögtön 10 perces „konzultációs szünetet” kértek, mert állítólag nem volt idejük minden tételt alaposan megvitatni. Ezt azonban többen is kétkedéssel fogadták, s úgy vélték: csak ki akarták használni a helyzetet, és nyomásgyakorlással meg akarták szerezni az üresen maradt alelnöki tisztséget. Akár így volt, akár nem, „székszerző” akciójuk nem járt sikerrel, s a negyedórássá bővült „konzultációs szünetet” követően már ők is egyöntetűen megszavazták a költségvetést — melynek értelmében idén 343 millió lejből gazdálkodik Szatmár megye. Az összeg jelentős hányadát, 160 millió lejt fejlesztésekre fordítanak — igaz, amikor az alárendelt intézmények benyújtották költségvetés-tervezetüket, 24 millió lejnyi többletköltség körvonalazódott, ha minden kérésnek eleget tesznek. „Elég sok csűrést-csavarást, számítgatást igényelt, kitől s mennyit vághatunk, hogy mégiscsak működjön az intézmény, de a fejlesztések se kerüljenek leállópályára — ezért is hagytuk jóvá csak tíz hónapra a fizetéseket. A fejlesztésekre szánt összeg sokkal nagyobb, mint 2016-ban, ugyanis tavaly a beruházások még csak szerződések voltak, idén viszont a megvalósítás útjára léptek. Összességében realistának nevezném a költségvetést” — mondta Pataki tanácselnök.

A Szatmár Megyei Kórház 6 millió lejt kapott a fenntartási költségekre, valamint ötmillió lejt fordíthat a beruházásokra — melyek élén a hamarosan működésbe lépő kórházi konyha, valamint a neurológiai és intenzív terápiás osztály felújítása szerepel; az avasfelsőfalui kórház a kapott kétmillió lejt fele-fele arányban fordítja fenntartásra és fejlesztésre, míg a Tbc-kórház 2,3 millió lejből gazdálkodhat, 1,6 milliót működési költségekre, 700 ezer lejt fejlesztésre, felújításra fordítva.

A sport, ifjúság és kultúra fejezet 2,4 millió lejből gazdálkodhat — ebbe viszont nincs belefoglalva az az 1,2 millió lej, amelyet az eddigi években az Olimpia futballcsapat kapott támogatásként a megyei tanácstól. „A tanács intézménye csak sportrendezvényeket támogathat, a bíróság dönti majd el, hogy ez az eddigi, fix összeges támogatás mennyire volt törvénytelen vagy sem… A bűnvádi eljárás végét várjuk — egyébként még a 2007-est is görgetjük magunk előtt —, és majd akkor, a hatósági szervek véleményét kikérve állapítjuk meg: milyen formában és összeggel járulhatunk törvényesen hozzá az Oli működéséhez” — magyarázta Pataki.

A megyei tanács fennhatósága alá tartozó kulturális intézmények közül a Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ költségvetése 2 millió lej — ebből egymilliót az idei közel 86 esemény és rendezvény megszervezésére fordítanak; a megyei múzeum 5 millió lejből, míg a megyei könyvtár közel 3 millió lejből gazdálkodhat idén. Ez utóbbi intézmény költségeinek zömét egyébként a székhelyeként szereplő, Decebal (Várdomb) utcai épület bérleti díja emészti fel, s amennyiben az Országos Helyi Fejlesztési Programban nem minősül nyertesnek az új könyvtár építésének pályázata, alternatív megoldásként az sem kizárt, hogy a régi könyvek részleg átköltözne az egykori pártkantin a megyei tanács tulajdonába nemrég visszakerült épületébe — az olvasóterem pedig a nagyzsinagógába. A Zsidó Hitközség ugyanis szóban jelezte: ha a megyei tanáccsal közös pályázatot benyújtva sikerülne a zsinagóga épületét felújítani, azt szívesen átadnák a könyvtár számára olvasóteremnek.

Szabó Kinga Mária