A külügyminisztérium (MAE) szerdai közleményében emlékeztet arra, hogy három évtizeddel ezelőtt Temesváron – abban a városban, ahol az 1989. decemberi romániai forradalom elkezdődött – a román és magyar tisztségviselők megállapodtak abban, hogy a jószomszédi viszony elve és a kölcsönös tisztelet képezi egy olyan együttműködési kapcsolat alapját, amely közelebb hozta egymáshoz a két szomszédos országot — amely később partnerekké és szövetségesekké vált, többek között az Európai Unión és a NATO-n belül is.

A külügyminisztérium szerint a szerződés, valamint az annak keretében létrehozott eszközök továbbra is a román–magyar együttműködés fejlesztésének politikai és jogi pilléreit jelentik.
A 2002-ben aláírt kétoldalú Stratégiai Partnerség a két ország közötti kapcsolatok természetes fejlődését jelentette. Ezeket a kapcsolatokat az európai értékek iránti közös elkötelezettség és a pragmatizmus szellemében erősítették meg, konkrét, valamennyi állampolgár javát szolgáló projektek megvalósítása érdekében.

Az évforduló kapcsán a szaktárca meggyőződését fejezi ki, hogy „a Románia és Magyarország közötti kapcsolat továbbra is átlátható és konstruktív módon fog fejlődni, összhangban azokkal az érdekekkel és értékekkel, amelyeket a két ország megoszt, a kétoldalú programadó dokumentumok, valamint az európai és euroatlanti közösséghez való közös tartozás alapján”.

A MAE szerint ez az évforduló alkalmat ad a román–magyar párbeszéd, valamint az embereket – etnikai származásuktól függetlenül –, a két ország közösségeit, vállalatait és intézményeit egymáshoz közelebb hozó közös projektek fontosságának újbóli megerősítésére.

„A jószomszédi viszony nem csupán egy diplomáciai dokumentumban rögzített kötelezettségvállalás, hanem folyamatosan épülő kapcsolat, amelynek alapja a bizalom, a kommunikáció, az átláthatóság és az a képesség, hogy a különbségeket az együttműködés forrásává alakítsuk” – írják, hangsúlyozva: Temesváron 30 évvel ezelőtt, „fontos lépést tettek egy közösen épített jövő felé”.

„A Szerződés aláírásának 30. évfordulóján fontos, hogy ne csak arra tekintsünk vissza, amit megvalósítottunk, hanem arra a felelősségre is, amellyel a jövő generációinak tartozunk. Ma kötelességünk továbbvinni annak a pillanatnak a szellemiségét, és megszilárdítani egy tiszteleten, bizalmon és együttműködésen alapuló kapcsolatot” – zárja közleményét a külügyminisztérium.

Hírszerkesztő