A határon átnyúló magyar-román projektek finanszírozására 190 millió euró támogatást hagyott jóvá az Európai Bizottság. Szatmár megye ebből az összegből 25 millióra euróra pályázhat.

Magyar-román közös projektek finanszírozását hagyta jóvá Brüsszel. Az úgynevezett Interreg-program teljes értéke 231,8 millió euró, amelyből 189,1 millió eurót áll az uniós költségvetés.

A határ romániai oldalán Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében valósulhatnak majd meg beruházások, míg a magyar oldalon Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Csongrád megye vehet részt a projektekben.

A program célja a foglalkoztatás, valamint a határon keresztül ingázó munkaerő mobilitásának előmozdítása, a gazdasági növekedés támogatása, valamint az együttműködés javítása a természeti kockázatok elhárításában. A csomagban olyan célkitűzések is szerepelnek, amelyek a határon átnyúló egészségügyi ellátást hivatottak segíteni, valamint a nélkülöző vidéki és városi térségek talpra állítását.

Szatmár megye a közel 190 millió euróból körülbelül 25 millió eurót pályázhat meg — tudtuk meg Pataki Csaba szenátortól, aki azt is hozzátette, ez egy árnyalatnyival alacsonyabb támogatást jelent, mint a 2007–2013-as időszakban, de ha jó pályázatok készülnek, akkor az állam nagyobb mértékben is beszállhat ezek finanszírozásába.

Figyelni kell a kiírásokat

Pataki Csaba szenátor, megyei RMDSZ-elnök a Friss Újság megkeresésére reagált a témában.  A román-magyar együttműködési program különböző elnevezésekkel már a csatlakozás előtt, 2000-ben elindult. Ez a határ menti program az egyedüli, amit regionális fejlesztésre lehet fordítani a klasszikus, nemzeti alapokon kívül — éppen ezért eléggé ismert és kedvelt a pályázók között.

A szatmáriak számára nagyon sok fontos beruházás ebből az alapból valósult meg: elég csak a Magyar utcai felüljáróra gondolni, ami az Udvari utat köti össze a Fabricii utcával, de nagyon sok határon átnyúló út épült az elmúlt időszakban, például a Szárazberek és Garbolc, a Kispeleske és Zajta, illetve a Szaniszló, Horea és Ömböly közötti szakasz. Mivel nem csatlakozott az ország a schengeni övezethez, ezért egyelőre határátkelés szempontjából használhatatlanok ezek az utak, viszont a térségben élők helyzetén mindenképpen javítottak. Szintén a román-magyar program keretében valósult meg, közel egy millió eurós beruházás révén a nagykárolyi Károlyi-kastély felújítása is, a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházban pedig három korszerű, teljesen felszerelt műtőt alakítottak ki.

„Ha csak az említett pályázatokat vesszük alapul, elmondhatjuk, hogy nagyon sok, a szatmáriak számára rendkívül hasznos beruházás valósult meg. A következő időszak pedig ismét lehetőséget teremt arra, hogy komoly beruházásokat tudjunk megpályázni” — magyarázta Pataki Csaba.

Mint megtudtuk, kialakult már egy nagyon jó partneri viszony Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között, vannak különböző pályázati ötletek, hiszen mindegyik önkormányzat készül, csak úgy, mint a civil szervezetek és az egyházak. Az utóbbiak például tudják majd azt a munkát folytatni, ami az elmúlt 5–6 évben először vetődött fel, hiszen templomok is restaurálásra kerültek ebből az alapból.

Megyénk az elkövetkező időszakban közel 25 millió euróra pályázhat, ami árnyalatnyival alacsonyabb támogatást jelent, mint a 2007–2013-as időszakban, de ha jó pályázatok vannak, akkor senki nem tiltja meg azt, hogy az állam nagyobb mértékben szálljon be ezekbe a pályázatokba — tette hozzá Pataki, aki azt is elmondta, hogy maga a pályáztatás nagy valószínűséggel csak jövőre indul majd be.

„A tényekhez az is hozzátartozik, hogy ez a program a két ország rendelkezésére állhatott volna már egy évvel ezelőtt, így ma arról kellene beszéljünk, hogy milyen fázisban vannak a pályázatok. Sajnos, nagyon elhúzódott a program megalkotása és ezért bólintott rá későn az Európai Unió. Ha mindenki egy kicsit érettebben állt volna hozzá a dologhoz, akkor most nem lehetséges finanszírozásról szólnánk, hanem konkrét megvalósításokról is, hiszen a program két évet csúszott” — magyarázta a szenátor.

Pataki Csaba arra kéri a pályázókat, hogy figyeljék az újabb kiírásokat, ugyanis előbb-utóbb várható a román-magyar-szlovák-ukrán pályázati csomag kiírása, ami több mint 50 millió eurós keretet jelent. A szenátor egyúttal azt tanácsolja, hogy próbáljanak meg egyenesen brüsszeli forrásokat megpályázni, hiszen 2020 után már nagyjából csak ez a lehetőség marad — a tanulóiskolát pedig jó lenne még előtte kijárni.

Bumbuluț Krisztina