Bár az előző évekhez képest csökkent a külföldön dolgozó szülők által itthon hagyott gyermekek száma Szatmár megyében, még így is pontosan 2300 gyermeknek kell hiányolnia az édesanyját, az édesapját vagy akár mindkét szülőjét. A Szatmár Megyei Nevelésügyi Erőforrás- és Tanácsadó Központ (CJRAE) 2020. decemberi felmérése szerint a 2020/2021-es tanévben 2300 Szatmár megyei gyermeknek dolgozik a határokon túl egyik vagy mindkét szülője. Ez csökkenést mutat az előző két tanévhez képest, a 2018/2019-es tanévben ugyanis 2951, míg a 2019/2020-as tanévben 3232 gyermek volt ugyanebben a helyzetben. Az itthon maradt szülők gyermekei közül ebben a tanévben 1591-en vidéki, 709-en pedig városi környezetben élnek, 1170-en lányok, 1130-an pedig fiúk.

Azt, hogy az előző tanévhez képest nagyjából 900-zal csökkent az itthon hagyott gyermekek száma, a koronavírus-világjárvánnyal magyarázza a CJRAE, a pandémia miatt ugyanis sokan elveszítették külföldi munkahelyüket, ellehetetlenült a külföldi tartózkodásuk, így hazatértek a családjaikhoz.

Ami a városokat illeti, megyeközpontunkban 393 gyermek van ebben a helyzetben, Nagykárolyban 62, Avasfelsőfaluban 146, Tasnádon 33, Erdődön 22, Sárközújlakon pedig 53. Szerencsére a legtöbbjüknek nem kell mindkét szülőjüket nélkülözniük: a szatmári gyerekek közül 330-nak csak az egyik szülője dolgozik külföldön, 34-et az egyedül nevelő szülő hagyott itthon, 29-nek viszont mindkét szülője más országban vállalt munkát.

Szatmár megyei szinten a következőképpen alakulnak az adatok: a 2300 itthon hagyott gyerek közül 273-nak mindkét szülője külföldön dolgozik, 200-at az őt egyedül nevelő szülő hagyott hátra a családnál, barátoknál, 1827 óvodásnak és iskolásnak pedig csak az egyik szülője vállalt külföldön munkát.

Ami a vidéki településeket illeti, a legtöbb itthon hagyott gyermek Kisgércén van, itt 130 ovisnak és iskolásnak vállalt külföldön munkát az édesanyja vagy az édesapja, majd Turc következik 103 tanulóval, a harmadik település pedig, ahol a legtöbb esetet jegyezték, Kányaháza, ahol 94 gyermeknek kell nélkülöznie egyik vagy mindkét szülőjét. Kálmándon, Szilágypérben, Szokondon és Csanáloson ugyanakkor csak egy-egy gyermek van, akinek külföldön dolgozik egyik vagy mindkét szülője, olyan település pedig idén nincs Szatmár megyében, ahol egyetlen gyermeknek sem dolgoznak külföldön a szülei.

Ami a korosztályonkénti megoszlást illeti, egy év alatti csecsemőt nem hagytak hátra külföldön dolgozó szülők Szatmár megyében, kétéves bölcsődést viszont tízen, a háromévesek közül 79-en hiányolják most egyik vagy mindkét szülőjüket, továbbá 93 négyévesnek, 83 ötévesnek és 127 hatévesnek dolgozik a határokon túl egyik vagy mindkét szülője. A 7 éves iskolások közül 108-at hagyott itthon az édesanyja vagy édesapja, a 8 évesek közül 134-en maradtak itthon, a 9 évesek közül 135-en, a 10 évesek közül 177-en, a 11 évesek közül 178-an, a 12 évesek közül 180-an, a 13 évesek közül 232-en, a 14 évesek közül 183-an, a 15 évesek közül 173-an, a 16 évesek közül 179-en, a 17 évesek közül 207-en, míg a 18 éves korosztály tagjai közül 22-en.

Olyan diákok is vannak, akiket egy időre külföldre vittek a szülők, a 2020/2021-es tanévben viszont ismét Szatmár megyébe költöztek, és itthon folytatták a tanulmányaikat, összesen 184-en. Ez növekedés az előző évhez képest, 2019-ben ugyanis csak 122 ilyen eset volt. Szatmárnémetiben 27 tanulót vettek nyilvántartásba, Nagykárolyban kettőt, Avasfelsőfaluban 19-et, Sárközújlakon és Tasnádon egyet-egyet, Erdődön egyet sem, vidéki településeken pedig 134-et. A 184 Szatmár megyébe visszatért gyermek közül viszont nem mindenki a szüleivel együtt költözött haza, csupán 102-en. A többiekre a rokonok, barátok vigyáznak.

Az átlagosnál talán jobb anyagi körülmények között, de szülői odafigyelés hiányában nő fel tehát továbbra is nagyon sok Szatmár megyei gyerek. Az óvodások, iskolások sok esetben megértik és helyeselik szüleik döntését, viszont szociális-érzelmi szempontból rendkívül sérülékenyek, ezek a gyerekek hajlamosabbak a különböző viselkedési zavarokra és pszichés megbetegedésekre, mint például a szorongás vagy a depresszió — jegyzi meg a felmérés végén a CJRAE vezetője, Cristea Sînziana és munkatársai, Havrincea Aurelia és Cuţin Bianca. A szakemberek szerint sokkal több odafigyelésre van szükség, a gyermekek támogatására, amiben a pedagógusok — például osztályfőnökök —, szociális munkások, civil szervezetek és természetesen a gyermekek családtagjainak összefogására van szükség.

Bumbuluţ Krisztina

Fotó: Pexels