Egyes román pártok azt szeretnék, ha már 16 éves koruktól szavazhatnának a fiatalok. Ennek oka, hogy évről évre egyre csak fogy a szavazók száma, így többen lennének, illetve vannak olyan pártok, amelyekre több fiatal szavaz mint középkorú, vagy idős, így ezek szavazóbázist gyűjtenének maguknak, ha sikerülne két évvel lejjebb tolniuk a korhatárt.
A román alkotmány 36 paragrafusa kimondja, hogy szavazniuk csak a 18 évnél idősebbeknek (magyarán: nagykorúaknak) szabad, így csak alkotmánymódosítással lehetne a 16 éves határt bevezetni, az Alkotmány módosítása pedig nem egy egyszerű dolog, mert kétharmados parlamenti többség kell 500 ezer román állampolgár szavazatával megtámogatva.

Sőt, Ressler Ştefan szatmárnémeti ügyvéd szerint a jelenlegieknél komolyabb érvekkel is elő kellene állniuk a kezdeményezőknek, mert a mostaniak nem állnak elég stabilan a lábukon. Az egyik érv, hogy a 16 évesnél idősebbek büntetőjogilag ugyanúgy felelősségre vonhatóak mint 18 évnél idősebb kortársaik, ami azonban nem teljes mértékben igaz. Kicsi, de lényeges különbség van a két korosztály büntetőjogi megítélésében, ugyanis ha 16 – 18 év közötti személyt vonnak felelősségre, figyelembe veszik azt, hogy az illető korának megfelelő szellemi érettséggel bír-e avagy sem. Ha elmaradottságát bizonyítani tudja, nem felnőttek börtönébe, hanem fiatalkorúak  büntetés-végrehajtási intézetébe kerül.
Van egy másik jog- és kötelességbeli eltérés is a két korosztály tagjai között, például az, hogy a 18 éveseknek joguk van az autóvezetéshez, a 16 éveseknek pedig nincs, mint ahogy 18 éven felülieknek joguk van például választott tisztséget betölteni, 16 évesen viszont nincs, mint ahogy más szabályok vonatkoznak adás – vétel esetén a 16, mint a 18 évesekre. Nem egyenlő elemekből áll tehát a jogok és kötelezettségek halmaza a két korosztályhoz tartozók esetében, a két korosztály képviselői tehát nem egyenlő jogokkal felruházott szereplői a közéletnek.

Emancipáltabbak

Ressler személyes véleménye szerint egyéne válogatja, hogy helyes-e, vagy helytelen a 16 évesen megadott szavazati jog, avagy a felnőtté nyilvánítás. Az ügyvéd szerint fel kell tenni a kérdést, hogy tudnak-e hozzáadott értéket adni a mostani berendezkedéshez képest a 16 éves szavazók, a 18 helyett 16 évesen felnőtté nyilvánítottak.
Ressler összegzése szerint nem csak Romániában, de egész Európában nincs alapos és reális érv amellett, hogy a szavazáshoz való jogot 18-ról 16 évre módosítsák. Az tény, hogy a mai fiatalok sokkal emancipáltabbak mint régebben voltak, szellemi és biológiai tekintetben is, sokkal több információ jut el hozzájuk, sokkal több társadalmi inger éri őket, ennek ellenére jogi tekintetben nem tartom indokoltnak a korhatár-módosítást.

Princz Csaba