Összesen 14 alkalommal indultak éjszakai hajléktalanmegsegítő körútra Szatmárnémetiben a Máltai Szeretetszolgálat ifjúsági szervezetének önkéntesei az elmúlt téli időszak során.

Érezhetően közeledik a tavasz, az éjszakák sem olyan hűvösek már, bár komoly telünk idén sem volt. A Máltai Szeretetszolgálat Ifjúsági Szervezetének önkéntesei az elmúlt télen 14 alkalommal indultak el, hogy a leghidegebb éjszakákon felkutassák a városban élő hajléktalanokat, és szendvicsekkel, meleg teával, adott esetben takarókkal segítsenek nekik átvészelni a kemény mínuszokat.

A Máltai Szeretetszolgálat Ifjúsági Szervezete 2001 óta létezik Szatmárnémetiben, a hajléktalanprogramot pedig 7 évvel ezelőtt hívták életre, mivel úgy tűnt, senki nem foglalkozik velük.

„Annak idején azért indítottuk útjára ezt a kezdeményezést, mert nem igazán foglalkozott velük senki; az ötlet egy gyűlés során született meg, akkor eldöntöttük, hogy éjszaka kimegyünk, és felkutatjuk a hajléktalanokat, ételt és meleg teát viszünk nekik. Azóta mások is elkezdtek foglalkozni velük, a rendőrök és a mentőszolgálat is rájuk néz” — fogalmazott Hegedüs Gergő, az ifjúsági szervezet vezetője.

A szeretetszolgálat önkéntesei hoztak annak idején egy házi szabályt, amely szerint amikor -5 Celsius-fok alá csökken az éjszakai hőmérséklet, olyankor útra kelnek. Ehhez tartották magukat az elmúlt télen is, 14 alkalommal adódott rá alkalom, hogy elinduljanak. „Azért határoztuk meg a -5 Celsius-fokos határt, mert bármennyire is mennénk mi ennél gyakrabban is, az önkénteseink reggel dolgoznak vagy iskolába mennek, és egyszerűen nem bírnák fizikailag, hogy minden éjjel a hajléktalanokhoz látogassunk, de így is volt sorozatban 5 olyan nap, amikor mennünk kellett, mert a hőmérséklet folyamatosan a meghatározott érték alatt volt.”

A leghidegebb éjszaka egyébként januárban volt, amikor -15 Celsius-fokot mértek a Máltai-ház udvarán az önkéntesek, viszont a város szélein még alacsonyabb szokott lenni a hőmérséklet.

Az 2018–2019-es télen szervezett 14 hajléktalanakció során általában 8–9 önkéntes indult a hajéktanok felkutatására, ilyenkor mintegy 100 szendviccsel és 100 liter forró teával készülve vágtak neki az éjszakának.

„Egy-egy éjszakai akció során általában olyan 12 esettel találkoztunk, volt, amikor több, s volt, amikor kevesebb hajléktalant sikerült felkutatni. Ha maradt a teából és a szendvicsből, azt elvittük a szállóra, ott reggeli gyanánt fogyaszthatták el a rászorulók” — fogalmazott az ifjúsági szervezet vezetője.

Elmondta azt is, hogy az elmúlt télen nem találkoztak kirívó esettel, nem volt olyan hajléktalan, aki a kihűlés küszöbén lett volna, viszont sokan elfogadták, hogy az önkéntesek beszállítsák őket a hajléktalanszállóra.

Kérdésünkre, hogy hol húzódnak meg a hajléktalanok, az önkéntesek elmondták, hogy leginkább az elhagyatott kazánházak legeldugottabb, legvédettebb pontjain találni meg őket, régi vasúti vagonokban, lépcsők alatt bújnak meg stb. „Úgy vettük észre, a legtöbben tudnak egymásról, különösebb konfliktus nincs köztük, sőt, ha tudják, támogatják is egymást. Idén a legrosszabb körülmények között egy betonbódéban találtunk egy idősebb férfit, aki egyébként soha nem volt részeg állapotban, amikor találkoztunk vele, napközben dolgozik, próbál becsületesen túlélni, természetesen számára is nagyon jól jött a segítség” — magyarázta Hegedüs.

A segélyszervezet tagjai elmondták, hogy a hajléktalanok zömében 40 év fölötti férfiak, de elvétve nőkkel és gyerekekkel is találkoznak.

Bajnai Botond