Őrtorony gyanánt más tervek is voltak: az új Vigadó (ma Miorița vendéglő, Mihai Viteazul utca) hátsó részét 28 m magas toronnyal akarták ellátni, illeltve a Székesegyház tornya (ez utóbbiba Meszlényi Gyula püspök nem egyezett bele).

Az ünnepség szeptember 24-én este fáklyás, zenés felvonulással kezdődött, Meszlényi püspök tiszteletére. Szintén ezen az estén volt a tűzoltótorony impozáns kivilágítása, toronyzene, lehetett gyönyörködni a Narten-féle bioszkóp mozgóképeiben is.

Vasárnap 25-én rendkívüli díszgyűlést tartottak a tűzoltó laktanya zászlókkal és címerekkel díszített udvarán; a gyűlés során Meszlényi Gyulát megválasztották az önkéntes tűzoltó egyesület díszvédnökévé, leleplezték a torony falában elhelyezett emléktáblákat, illetve köszönetüket fejezték ki Meszlényi Gyula püspöknek, aki a torony alapítását összekötötte a szatmári római katolikus püspökség alapításának 100 éves jubileumával. 

Ezután tűzoltógyakorlat volt a Deák-téren (melyet „jelképes tűztámadásnak” neveztek a korabeli sajtóban), este a Kossuth-kerti kioszkban bankett, majd tűzijáték a kertben. A torony megnyitása napján 1 koronáért lehetett felmászni a toronyba, azután pedig 40 fillérért, ahol különböző távcsövek álltak rendelkezésre.

Voltak, akik vitatták a Tűzoltótorony hasznosságát. Tankóczy Gyula főkapitány szerint a tűzesetek leggyakrabban előforduló fajtájánál, a tetőtüzeknél a toronyőr adhatta a leggyorsabb és legbiztosabb előrejelzést. Szerinte az őrtorony hasznosabb volt, mint akár a tűzjelző állomások, ami „nemcsak egyéni kijelentés, hanem általános tűzoltói felfogás, mely bármely szaktestület a szakember kritikáját kiállja”.

Szatmár és vidéke. Melléklet az 1904. évi 36. számhoz; Rendőri lapok. Szatmár, 1905. október 15, II. évfolyam, 6-ik szám, 1-2. o.