115 éve, „1907. október 5-én, egy szombati estén avatták fel Nagykároly Városi színházát, amelynek nézőterén ott ült a tervező, Kopeczek György műépítész is feleségével együtt. A nézők zaját, amely a színház belső kialakításának vizsgálgatásával járt, a zenekar Hunyadi-nyitányának játéka törte meg. Utána Horváth Jenő római katolikus segédlelkész ünnepi prológja következett.”

Horváth Jenő – Prológ
(első és utolsó versszak)

Tavasz virult fel a zord tereken,
Virág fakadt kemény sziklák között;
Öröm ragyog a művész lelkeken
S az érző szív ma bokrétát kötött!
Mert áll a ház, megnyílt ma csarnoka:
Hideg kövekből — élő épület!
S mosolyg le róla lelkünk mosolya,
S derült szivekben ég a hevület!…

(…)

Menyasszonyi ajakkal itt van im
És zeng a múzsa… Hogy lüktet szive!
Szerelmetek itt égjen ajkain,
És szivetek legyen mindig hive…
És szívjatok emlőiből erőt,
S fogadjátok örömmel csarnokát,
És járjátok e zöld, e dús mezőt,
S magyarrá, nagygyá teszszük a hazát.

„Mikor pedig a zenekar rázendített nemzeti imánkra, a Hymnusra, s a 7-800 főnyi közönség felemelkedett helyéről, hogy állva hallgassa meg az egész színi személyzet által énekelt imát, kevés szem maradt szárazon. Oly ünnepélyes momentum volt ez, s annyira megható, hogy a jelenvoltak egyhamar elfelejteni nem fogják.”
A megnyitó darab Herczegh Ferencz Déryné ifjasszony című vígjátéka volt. A nagy sikerű előadás után a közönség nagy része átvonult a Magyar Király étterembe, ahol a városi színibizottság látta vendégül az idegen notabilitásokat (kitűnőség, előkelőség, főember – a szerk.). A vacsorán elhangzott pohárköszöntők zárták a Nagykárolyi Városi Színház megnyitóját. Másnap délután Nagykároly színházrajongó közönsége Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferenc fogsága című drámáját tekinthette meg ifjúsági előadásban, este pedig megismételték a Déryné ifjasszonyt. (Forrás: Nagykároly és Vidéke, 1907. október 10.)

Fordulatos története van

Az intézmény 1920-ig Gáll József nagykárolyi író nevét viselte, később a Carmen Sylva (Erzsébet, román királyné írói álneve után) nevet kapta. A színháznak saját színtársulata volt, amelyet 1901-ben alapított Krémer Sándor. 1920-ban a társulat feloszlott, az épületet bérbe adták filmvetítésekre. 1945 után Népszínház lett. 1953-ban felújították, szecessziós stílusát mind kívül, mind belül átépítették, belső terének páholysorait lebontották. Idővel annyit romlott az állapota, hogy életveszélyesnek minősítették, és bezárták.

A színházat egy Európai Uniós pályázat keretén belül felújították, amellyel 2016 márciusára végeztek. Ennek alkalmával eredeti formáját nyerte vissza, többek között visszaállították a páholyt és tűzvédelmi berendezéseket is beépítettek, visszakapta páholysorait, a legmodernebb technikával szerelték fel, 281 ülőhellyel rendelkezik.

Élénk színházi élet a városban

Csirák Csaba kutatásai alapján tudjuk, hogy 1815-ben Balog István társulata játszott a városban. 1818-ban előadták Bessenyei György A filozófus című művét. 1832-ben, 1836-ban és 1844-ben a Nemzeti Színész Társaság működött Nagykárolyban. 1847-ben Lángh Lajos volt az igazgató, 1854-ben Egressy Gábor is fellépett itt. 1862-től 1866-ig Reszler István, 1869-ben Nyíry György, 1875-ben Krecsányi Ignác, 1877-ben Gerőffy Andor, 1882-ben Bényei István, 1883-84-ben Lászy Vilmos, 1885-ben Dancz Nina és Lajos, 1886-ban Báródy Károly, 1888-ban Rakodczay Pál színtársulata szerepelt a városban.

Az 1880-as években a Szarvas vendéglőben játszottak, de 1893-ban Tiszay Dezső színészei már a színkörben léptek fel, amely 1903-ban leégett. 1894-ben Csóky Sándor, 1898-ban Kunhegyi Miklós, 1899-ben újra Csóka, 1900-ban Szalkay Lajos, 1901-ben Deák Péter voltak a direktorok. 1903-1908 között Krémer Lajos az igazgató.
1907-ben új színház nyílt. Első vezetője Heves Béla volt 1911-ig, majd 1912-től 1915-ig Neményi Lipót, 1916-1919 között Neményi László lett az északkeleti színikerülethez tartozó város direktora. 1920-tól Szabadkay József, 1927-től Gáspár Jenő, 1940-től Jódy Károly, 1942-44-ben Szabó Hangya Márton lett a színidirektor.
1944 óta Nagykárolyban a hivatásos magyar színjátszást vendégtársulatok képviselik, többek között bérletrendszerben hoz előadásokat a szatmárnémeti Harag György Társulat és a nagyváradi Szigligeti Színház is.

Hírszerkesztő